Rusz Sándor

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rusz Sándor
Született1972. február 2.
Debrecen
Elhunyt2010. április 5. (38 évesen)
Szeged, Magyarország
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaköltő
A Wikimédia Commons tartalmaz Rusz Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rusz Sándor (Debrecen, 1972. február 2. – Szeged, 2010. április 5.) magyar költő, a Szegedi Szilánkok alapító tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Debrecenben született orvos szülők egyetlen gyermekeként. Édesapja Dr. Rusz Sándor (1909-1985) ideggyógyász volt a debreceni klinikán egyetemi docens beosztásban, nyugdíjas korában, 1980-ban feleségével, gyermekével és anyósával Szegeden telepedett meg.[1] A családtagok, a nagymama, az édesapa, majd az édesanya is szoros érzelmi szálakkal kötődött ehhez a városhoz, különösen érvényes ez a költőre, aki szinte minden iskoláját itt végezte, beleértve az egyetemet is. 2004 januárjában szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem és komparatisztika (általános- és összehasonlító irodalomtudomány) szakokon.[2]

Költői munkássága[szerkesztés]

Verseket 1988 óta írt - első olvasója és verseinek gépelője édesanyja volt -, de költővé válása 1996-tól datálható: addig sem tekinthető részéről a versírás csupán kamaszos fellángolásnak, ám a spontán önkifejezéstől talán ekkor mozdult el az egyre határozottabban megszerkesztett, tudatosan megkomponált, racionálisan is átgondolt szövegek felé. Költészetének korai szakaszában a gimnáziumban végletekig elemzett Ady Endre és József Attila versei mellett Tóth Bálint[3] költészete volt rá hatással, ez utóbbi jól ötvözi magában a pogány-panteista és a keresztény-vallásos elemeket, s amely éppen közvetlen élményszerűségével, ugyanakkor bravúros formakezelésével, az irodalmi reminiszcenciák gyakorlott kezelésével ragadta meg.

Természetesen egyetemi tanulmányai is nagy hatással voltak rá, hiszen minden ott szerzett elméleti és szövegtani ismeretei valamilyen módon visszaköszöntek verseiben. Itt a Martin Heidegger és Hans-Georg Gadamer nevével fémjelzett hermeneutikára kell a legnagyobb nyomatékkal hivatkozni, mint ami mind világszemléletére, mind szövegszerkesztési elveire a legnagyobb hatással volt. Sokáig írt szabadverseket, amelyekről úgy 2000-2001 tájékán tért át az egyre kötöttebb formákra, részben Mészöly Dezső intése nyomán, miszerint csak az térhet el a szabályoktól, csak az hághatja át őket, aki ismeri is azokat, vagyis a szabályok megszegése csak abban az esetben érték, ha azok ismeretéből fakad. 2004-ben került be a Szegedtől Szegedig antológia alkotói közé, a Három koncert című verssel. Azóta is rendszeresen, évről évre jelennek meg benne versei. 2006-ban lett tagja a Szegedi Írók Társaságának, Szabó Pál barátja, akkori írótársasági titkár, most már alelnök ajánlására.

2005 óta ugyancsak éves rendszerességgel jelent meg hosszabb-rövidebb verseivel a Soproni Füzetek antológiában is, ahova Sarkady Sándor jóvoltából nyert bebocsátást. Ezt annál is inkább nagy megtiszteltetésnek tartotta, mivel Sopronhoz[4] semmilyen személyes kötelék nem fűzte.

Ugyancsak 2005-ben kötött szorosabb ismeretséget Térey Jánossal, amely csupán a szövegeire korlátozódik, és egyáltalán nem vonatkozik a személyére. Csak remélni lehet, hogy közben nem vált észrevétlenül és akárcsak akarata ellenére is Térey epigonná. Ugyanakkor alakuló, formálódó formakultúrájára atyai jó barátja és egyben kezelőorvosa, Julesz János, valamint a már többször is hivatkozott Szabó Pál hatottak.

2007-ben Rusz Sándor Falstaff utolsó éjszakája és Stabat mater c. költeményei megjelentek a Szép írások 2007[5] c. antológiában, majd Emberré válni c. szonettje a Napút 2007/5. számában. A Spanyolnátha 2009-es szegedi fesztiválján A máshol árnyai c. versét adta elő.

Számos verse maradt kiadatlan, szervezte a Szegedi Szilánkok összejöveteleit, hirtelen természetes halál (embólia) ragadta el 2010. április 5-én, húsvét másnapján. Költő- és írótársai, barátai, ismerősei 2010. április 26-án este 18 órától vettek tőle végső búcsút a Délalföldi Bibliotéka Könyvtárban, a Kálvária sugárút 14. sz. alatt. Számos Rusz Sándor-vers, köztük Nem szenvedek, Gaudeamus, Falstaff utolsó éjszakája, hangzott el az összejövetelen. Hamvai a búcsúztatón nem voltak jelen, köztemetéséről Szeged városa intézkedett.

Művészetszervezői tevékenysége[szerkesztés]

Irodalmi est. Rusz Sándor és íróbarátai. Balról jobbra: Rusz, Julesz János, Bene Zoltán, Szabó Pál, 2008. október 28.

2007 februárjában indította Szabó Pál barátjával az irodalmi felolvasóestnek szánt rendezvény sorozatot Szegedi Szilánkok címen. Rendszerint Rusz Sándor és Szabó Pál volt a felolvasóestek házigazdája, az ő felvezetéseik, kérdéseik által a felolvasások mellett gyakran érdekes interjúk, beszámolók hangzottak el, mintegy művészeti és szabadegyetemi jelleget öltöttek a felolvasói estek. Gyakran fiatal operaénekesek (pl. Nikolényi István) és zenészek bemutatkozására is sor került.

Turi Tímea író, kritikus így őrizte meg Rusz Sándort, a Szegedi Szilánkok házigazdáját emlékezetében:[6]

„ A Kálvária sugárúti könyvtár általa szervezett és általa élt estjein mindig az az érzésem volt, hogy Rusz Sanyi otthon van. Aki otthon van, az megtalálta önmagát, aki otthon van, az: kiteljesedik. Hihetetlenül figyelmes volt. Úgy tudott a másikra figyelni, olyan teljes odafordulással, hogy a tűpontos észrevételei által a másik is sokat megtudhatott önmagáról. Így nem csak őt veszítettük el, de önmagunkat is, azt a pontos képet, ahogy ő látott bennünket. Nem csak az hiányzik, hogy ránézhessünk, hanem az is, hogy az ő tekintete által megismerhessük önmagunkat. ”
Tollrajz Rusz Sándor költőről Muhi Sándor grafikustól

Sorai halála előtt[7][szerkesztés]

„ Nem szenvedek

Nem szenvedek: ma már sorom a sorsom
– szavakba ölöm a kort, ahol élhetek.
Értékelem is nagyon. Végső fokon
alliterációként még átevickélhetek
egy végső illuminációba. Monoton? –
Nem szenvedek: ma már a sorom a sorsom.
Farvizeken, szavaimban élvezkedek.

”

Ismertebb verseiből[szerkesztés]

Antológiákban[szerkesztés]

Társasági tagsága[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Gyászjelentés helyett barátai a iWiW hirdetések közt jelentették meg a következő sorokat:

„2010. április 5-én meghalt Rusz Sándor (1972-2010) magyar költő. Végső búcsút vesznek tőle barátai, ismerősei április 26-án, hétfőn este 18 órakor a Dél-Alföldi Bibliotékában, Kálvária sgt. 14. sz. alatt.” Következő szintén az iWiW hirdetései közt:

„Rusz Sándor költőtől 2010. április 26-án végső búcsút vettek költő és íróbarátai, ismerősei bensőséges ünnepélyes keretek közt a Kálvária sgt-i Bibliotékában. Köztemetéséről Szeged város gondoskodik.”

Források[szerkesztés]

  • Szép írások/ Szerkesztő : Balázs Tibor. (Antológia). Budapest : Accordia Kiadó; Littera Nova Kiadó, 2007. ISSN 1788-9847
  • Szegedtől Szegedig  : antológia. 1-2. köt. Szeged : Bába Kiadó, 2008. (Illusztrációi a Dante-kódexből). ISSN 1419-1849
  • Szegedtől Szegedig  : antológia. 1-2. köt. Szeged : Bába Kiadó, 2009. ISSN 1419-1849

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Dr. Rusz Sándort Szegeden érte a halál 1985-ben, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik. Parcella/sor/szám:XVIII.D./1.c./06-07 lásd http://www.testamentum.hu/ Archiválva 2009. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ↑ Életrajza l. Szegedtől Szegedig, 2008 i. m. 2. köt. l. 589. o.
  3. ↑ Baka István Tóth Bálintról, Délmagyarország, 1992. I. 16.. [2008. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 15.)
  4. ↑ A költő betegsége miatt teljesen Szegedhez, a szegedi I. sz. belklinikához kellett, hogy kötődjön.
  5. ↑ Accordia Könyvkiadó
  6. ↑ Az idézet korábban megjelent Juhászné Szunyogh Marika bloggján lásd Rusz Sándor (1972-2010)
  7. ↑ 2010. április 5 óta minden sora az ő halála előtti sora.
  8. ↑ Szegedtől Szegedig : antológia. 2004.
  9. ↑ Szép írások. i.m.
  10. ↑ Uo.
  11. ↑ Napkút Kiadó - Napút Online kulturális folyóirat[halott link]
  12. ↑ Szegedtől Szegedig i. m. 1. köt. l. 236-238. o.
  13. ↑ "A máshol aranyai" címen jelent meg tévesen a 2008-as Szegedtől Szegedig antológiában.
  14. ↑ Szegedtől Szegedig i. m. 1. köt. l. 239-240. o.
  15. ↑ Szegedtől Szegedig i. m. 1. köt. l. 241-243. o.
  16. ↑ Nemzeti Sirkert. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 13.)
  17. ↑ Szegedtől Szegedig antológia, 2009. I. köt. i. m. 358-360.
  18. ↑ Szegedtől Szegedig antológia - 2010. 2. köt. 332-339. p.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rusz_Sándor&oldid=26015113”