Ruralizáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A ruralizáció (az angolszász szakirodalomban counter urbanisation, ellenurbanizáció) migrációs folyamat, melynek lényege a lakosság számának a növekedése a nagyvárosoktól távoli, rurális térségekben, valamint ezzel egy időben a lakosság számának csökkenése a nagyvárosi régiókban (tehát a nagyvárosokban és agglomerációjukban egyaránt).

A jelenség az 1980-as években számos nyugat-európai országban (Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Svédország, Nyugat-Németország, Egyesült Királyság) megfigyelhető volt.

A ruralizáció jelenségét magyarázók két fő okot határoznak meg:

  • Egyrészt a nagyvárosi régiók környezetminőségének romlása miatt a lakosság egyre távolabbi régiókban keresi az igényeit kielégítő lakókörnyezetet.
  • Másrészt az információs társadalom kialakulásával, valamint az infrastrukturális fejlesztések révén, a munkahelyteremtés már nem feltétlenül kötődik központi helyekhez. Egyes kutatók a jelenség keleti irányú továbbterjedését prognosztizálják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gábor Péter: Népességváltozás Magyarországon az 1990-es években: A szuburbanizáció kezdete?, Falu, város, régió 2001/9 pp9-10d;
  • A. J. Fielding: Counterurbanisation: threat or blessing?, in Bilnder, David: Western Europe: Challenge and change, Belhaven Press, London (1990)
  • Malcolm J. Moseley: The revival of rural areas in advanced economies: a review of some causes and conseaquences, Foeforum, vol 15, 1984, pp.447-56

Külső hivatkozások (angol)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]