Rum (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rum
Rumkastély2v.jpg
A rumi Bezerédj-kastély
Rum címere
Rum címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Kistérség Szombathelyi
Jogállás község
Polgármester Németh László Ferenc[1]
Irányítószám 9766
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 1202 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 73,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rum (Magyarország)
Rum
Rum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 47″, k. h. 16° 50′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 47″, k. h. 16° 50′ 41″
Rum (Vas megye)
Rum
Rum
Pozíció Vas megye térképén
Rum weboldala

Rum község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rába bal partján fekszik, Szombathelytől 20 km-re délkeletre. Megközelíthető a 8-as főútról Kámnál (5 km) letérve a 87-es útra. 1894 és 1974 között a település végállomása volt a Szombathely–Rum-vasútvonalnak, melynek nyomvonalán kerékpárút épült.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a német Ruhm személynévből ered, vagy a Rummy családnévből.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a római korban fontos átkelőhely volt a Rábán, itt haladt át a Sabariát Sopianaeval összekötő útvonal. Az út Rábán átvezető hídjának és a hidat őrző katonák őrhelyének maradványait feltárták. Az egykori római fahíd tartócölöpei alacsony vízállásnál a gertháti részen ma is láthatók a folyó medrében. Ugyancsak ismert az őrhelyhez tartozó temető helye is.

1246-ban a vasvári káptalan oklevelében terra Rum néven említik először. 1260-ban már terra castri Rwm alakban szerepel, mely a Rába átkelőhelyét őrző erődítményre utal. A Rába hídján hídvámot szedtek. 1277-ben Németújvár ura hívét, Duruzlaus mestert megerősítette rumi birtokában. Az oklevélből kiderül, hogy ekkor Rumban egy torony is állt. 1323-ban Károly Róbert oklevele említi Rumot adománylevelében. 1342-ben egy a birtokokat felosztó oklevélben a rumi birtokrészen említik a birtokos Duruzlau fiainak kúriáját.

1350-ben I. Lajos király Budán kelt adománylevelében Rumot a Rábán átvezető híddal és több településsel együtt kiveszi a Vas vármegyei főispán fennhatósága alól és híveinek Németh Jánosnak és Gergelynek, a Rumy család őseinek, valamint unokatestvéreiknek adományozza. 1415-ban a Rumyak Luxemburgi Zsigmondtól birtokaikra szabad bírói hatalmat kaptak. Rum a középkorban mezőváros volt. 1461-ben feljegyzik, hogy Rumy János Rumy Ferenc özvegyétől a rumi várból értékes tárgyakat, eszközöket és terményt rabolt el.

1532-ben a Bécs ellen vonuló török had a rumi várat is elfoglalta, a települést pedig felégette. A pápai tizedjegyzék szerint 1565-ben Rumban 41 adózó közül 16 jobbágy és 15 zsellér volt. 1591-ben az adózók száma már csak 15. 1623-ban 25 jobbágyot írtak össze a faluban. Rum várát 1581-ben és 1591-ben is említik. 1663-ban a török a Rába vonaláig nyomult be az országba, ekkor az erősség jelentősége is megnőtt. A nemesi sereg több alkalommal Rum körzetében gyülekezett. 1720-ban 23 jobbágy és 4 zsellér élt a faluban. 1758-ban 365, 1786-ban 386 fő volt a lakosság száma. 1828-ban Rum összlakossága 443 fő volt, akik 49 házban laktak.

A Rába folyó hídja Rumnál
A rumi római katolikus templom feltárt középkori részletei
A kastély légifotója

Vályi András szerint "RUM. Elegyes magy. falu Vas Várm. földes Ura Rumi Uraság, a’ kinek kastéllyával ékes, lakosai katolikusok, fekszik Hidvéghez mintegy mértföldnyire, ’s révje is vagyon; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég van, és jó neműek; fája, legelője, erdeje is vagyon, piatza Kőszegen, és Szombathelyen." [3]

Fényes Elek szerint "Rum, magyar m.-város, Vas vgyében, a Rába mellett, ut. p. Szombathely 2 1/2 óra, 520 kath. lak., par. templommal, kövér rétekkel. F. u. a Rumy nemzetség." [4]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Rum, régi rábamenti magyar község, a szombathely-rumi vasútvonal végpontja. Házainak száma 95, lakosaié 932. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Vasúti állomás és posta helyben van, távírója Molnári. A körjegyzőség és körorvos székhelye. E községet a Rumy -család törzse 1292-ben kapta donáczióban III. Andrástól. Itt volt a Rumy család ősi várkastélya, melynek egy kis része – de ez is teljesen átalakítva – még fennáll és pedig az a rész, a melyben a tömlöczök voltak. Az elpusztult vár romjait a vízépítkezésnél használták fel. A Rumy-család földesúri jogai a XIII. századtól egész a jelen századig terjedtek. Plébániája már a XIII. században volt. Románstílű, régi templomát teljesen átalakították. Ilyen modorban épült a község határában levő Cziczelle-kápolna is, melynek harangja a XVI. századból való. Jelenlegi kegyura gróf Széchenyi Imre. Bejczy Sándor földbirtokosnak itt csinos úrilaka van." [5]

1857-ben 68 házában 645 lakosa volt. 1869-ben egy hatalmas tűzvészben szinte az egész falu leégett. 1894-ben megindult a Szombathelyről jövő vasúti forgalom, mely növelte a település jelentőségét – ez a vasútvonal azonban 1974-ben megszűnt.
1910-ben 1315 lakosa volt a községnek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1894-1974 között vasút vezetett Szombathelyről Rumba; a hajdani pálya mentén ma kerékpárút vezet. A 87-es úton a körforgalomnál van egy a vasútnak épített emlékmű. Ma a tömegközlekedést autóbusz bonyolítja le. Közvetlen buszjárat van Budapestre, Szombathely-Sopron irányába, Sárvárra és a Balaton felé Keszthelyre és Tapolcára.[6]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség hagyományos foglalkozása a mezőgazdaság. A szocializmus időszakában a földművesek a termelőszövetkezet keretében dolgoztak. 1990 óta az utódtársaság kereskedelemmel és szolgáltatásokkal is foglalkozik, valamint egy kavicsbányát is üzemeltet.

1970 óta sok nyaralót építettek. Egyesek falusi turizmussal, szállásadással foglalkoznak. Van a környéken lovasiskola és horgászási lehetőség. Manapság németek és osztrákok is áttelepülnek az olcsóbb régióba, ahol sokan beszélnek németül.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rum települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  6. Vasi Volán

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rum (település) témájú médiaállományokat.


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]