Rulikowski Kázmér
Rulikowski Kázmér (1827. – Nagyvárad, 1849. augusztus 28.) lengyel dzsidás kapitány.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Édesapja Rulikowski Leon, lengyel főnemes volt, akit Szibériába száműztek az (1830-as) varsói felkeléssel való rokonszenvezése miatt.
Miután Kázmér elvégezte a varsói katonai akadémiát, magas ranggal a cári hadseregbe került. A lengyel származású orosz tiszt 1849-ben megszökött a 7. ulánusezredből, és a magyar szabadságharc mellé állt. Bem József oldalán harcolt a temesvári csatában. A lengyel légió parancsnoka, Visocki tábornok az emigrációt javasolta számára, de a fiatal tiszt haza akart térni a szülőföldjére. Elfogták és Világos után a magyar tisztekkel együtt az orosz lovasezred kíséretében Gyulára vitték. Augusztus 22-én lefegyverezték és Görgey Artúr személyesen adta át a lengyel kapitányt az oroszoknak. Később Nagyváradra került, ahol a rögtönítélő hadbíróság halálra ítélte. 1849. augusztus 28-án Ivan Fjodorovics Paszkevics orosz tábornagy, a cári hadsereg főparancsnoka kivégeztette a 22 éves lengyel tisztet.
Emlékezete [szerkesztés]
- Évekig jeltelen sírban aludta örök álmát az 1848–1849-es magyar szabadságharcban részt vevő hős. A kiegyezés után, 1872-ben díszes emléket állított neki Nagyvárad, és utcát is elneveztek róla.
- Tiszteletére Budapesten is emléktáblát helyeztek el a Báthory utca sarkánál.
- Bárdos László: A dzsidás kapitány című történelmi regényének (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1974 - ISBN: 9631100510) főszereplője.
Források [szerkesztés]
- Az Erdélyi Magyar Ifjak március idusán - 2006. március 19.
- Csepregi Eszter-Gyöngyi: Mementó: „Itt áll a temető tanúnak” (Észak-Magyarország, 2007.11.6.)
