Rudolf Lipschitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudolf Lipschitz
SzületettRudolf Otto Sigismund Lipschitz
1832. május 14.[1][2][3][4]
Königsberg[5]
Elhunyt1903. október 7. (71 évesen)[1][2][3][4]
Bonn[6]
Állampolgárságaporosz
Foglalkozása
Iskolái
SírhelyePoppelsdorfer Friedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Lipschitz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rudolf Otto Sigismund Lipschitz (Königsberg, 1832. május 14.Bonn, 1903. október 7.) német matematikus.

Életpálya[szerkesztés]

Apja földbirtokos volt. Matematikát szülővárosában, Königsbergben majd Berlinben tanult. Gyenge egészségi állapota miatt csak 1853-ban doktorált, tanárai Peter Gustav Lejeune Dirichlet és Martin Ohm volt. Négy évig középiskolai tanár Königsbergben. 1857-től a berlini a Friedrich Wilhelm Egyetem tanára. 1862-től a breslaui központi Friedrich Wilhelms Universität professzora. Tanártársaival kialakította a matematikai szeminárium és a matematikai fizika oktatásának módszertanát. 1864-től a bonni Friedrich Wilhelms Universität tanára. 1868-ban Felix Klein tanára volt.

Kutatási területei[szerkesztés]

Az alkalmazott matematika szinte minden területén dolgozott.

Írásai[szerkesztés]

Breslauban írt két szakkönyvet.

Szakmai sikerek[szerkesztés]

A (valós) függvények analízisének elméletében nevével jegyzik a Lipschitz-tulajdonságot és a Lipschitz-féle konvergenciakritériumot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források[szerkesztés]