Rubin Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rubin Tibor
TiborRubin.jpg
Rubin Tibor a Fehér Házban tartott Medal of Honor átadási ünnepségén
Beceneve Ted
Született 1929. június 18. (85 éves)
Pásztó, Magyarország
Nemzetisége amerikai
Fegyvernem Amerikai hadsereg
Rendfokozata szakaszvezető
Egysége 1. gépesített hadosztály 8. ezredének 1. százada
Csatái koreai háború
Kitüntetései Armymoh.jpg Purpleheart.jpg
Medal of Honor, Purple Heart
Civilben cipész és hentes

Rubin Tibor ("Ted") (Pásztó, 1929. június 18. – ) magyar zsidó származású holokauszt-túlélő, amerikai katona, akit 2005. szeptember 23-án a koreai háborúban tanúsított hősiességéért George W. Bush amerikai elnök a legmagasabb rangú amerikai kitüntetéssel, a Medal of Honorral tüntetett ki. Rubin ma a kaliforniai Garden Grove-ban lakik.

Rubint számos esetben terjesztették fel kitüntetésekre, de felettese antiszemitizmusa miatt a felterjesztések nem jutottak tovább. A Washington Post egyik cikke szerint "Rubin kitüntetési jelölésének támogatására számos katonatársa úgy reagált, hogy az őrmesterük antiszemita nézeteket vallott és kifejezetten veszélyes küldetésekre küldte Rubint, azt remélve, hogy Rubin azokon az életét veszti."

Magyarországi gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rubin a 120 zsidó család által is lakott Pásztó egyik cipészcsaládjába született, a család hat gyerekének egyikeként. Tizenhárom éves korában a család többi tagjával a mauthausen-guseni koncentrációs táborába deportálták, ahol a tábor két évvel későbbi felszabadítását megelőzően mindkét szülője, valamint az egyik leánytestvére is életét vesztette.

Amerikai kivándorlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rubin 1948-ban érkezett New Yorkba, ahol először cipészként majd hentesként dolgozott. 1949-ben megpróbált az amerikai hadseregbe jelentkezni, egyrészt azt remélve, hogy így hamarabb juthat amerikai állampolgársághoz, másrészt abban bízva, hogy bejuthat a hadsereg chicagói hentesiskolájába. Mivel akkor szinte alig beszélt angolul, a felvételi nyelvismereti vizsgája nem sikerült. 1950-ben újra próbálkozott, és két vizsgatársa segítségével átment a vizsgán, felvették a hadseregbe.

Antiszemitizmus a hadseregben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950. júliusában Rubin közlegényt az 1. gépesített hadosztály 8. ezredének 1. századával bevetették a koreai háborúban. Koreában Artice V. Watson őrmester lett a felettese, aki antiszemita nézetei miatt állandóan a legveszélyesebb küldetésekre és őrjáratokra küldte Rubint. Ezt később az őrmester alatt szolgáló tucatnyi katonatársa eskű alatt is megerősítette.

A bajtársai tanúvallomásai szerint az egyik ilyen veszélyes küldetés során Rubin az egész század visszavonulását fedezte egymaga 24 órán át az észak-koreai seregek támadásával szemben. Ezért, és számos hasonló dícstettéért Rubint két különböző parancsnoka három alkalommal is felterjesztette a Medal of Honorra. Mindkét parancsnoka a felterjesztés után nem sokkal életét vesztette, viszont Watsonnak parancsba adták a kitüntetés megítéléséhez szükséges dokumentáció elkészítését. Rubin katonatársai közül többen is jelen voltak akkor, amikor Watsonnak ezt a parancsot megadták, és mindannyian meg voltak arról győződve, hogy Watson szánt szándékkal tagadta meg a parancsot. Harold Speakman őrvezető eskű alatt vallotta: "úgy érzem, hogy Watson főtörzs akár a saját testi épségét is kockára tette volna, ha azáltal megakadályozhatta, hogy egy zsidó származású katonát Medal of Honorral tüntessenek ki."

Kínai fogsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950. októberének vége felé a Jalu folyó kínai oldalán felgyülemlő kínai seregek átlépték az észak-koreai határt és lerohanták a felkészületlen amerikaiakat. Miután ezredének nagy része megsemmisült, a súlyosan megsebesült Rubin fogságba esett és az elkövetkező 30 hónapot egy kínai hadifogoly-táborban töltötte.

Az állandó éhséggel, szennyel és betegségekkel kűzködő amerikai katonák nagy része feladta a túlélést. "Senki sem akart senki máson segíteni, mindenki csak magára gondolt," írta Leo A. Cormier Jr. őrmester.

Rubin másként kezelte a helyzetet. Szinte minden reggel kilopódzott a táborból, hogy megdézsmálja a kínai és észak-koreai ellátmányt, jól tudván, hogy lebukása azonnal kivégzéshez vezetne. "A katonák között egyforma mértékben osztotta szét az ételt. Vigyázott ránk, ápolt minket, szükség esetén a latrinára is kivonszolt. Sok jótettet hajtott végre, amit ő a zsidó hagyományak szerinti micvának, jótéteménynek tekintett... Ő nagyon vallásos zsidó volt, és embertársai megsegítését tartotta a legfontosabbnak," emlékezett vissze Cornier őrmester. A hadifogoly-tábor túlélői Rubint tartották megmentőjüknek.

Rubin számos esetben tagadta meg magyarországi hazaszállítását, mivel az ország akkor már a vasfüggönyön túlra került.

Medal of Honor kitüntetésének indoklása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élete kockáztatásáért, kiemelkedő vitézségéért és merészségéért, a szolgálat által megköveteltek messzi túlteljesítéséért:

Rubin Tibor szakaszvezető kiemelkedő hősiességéről tett tanúbizonyságot 1950. július 23. és 1953. április 20. között, amikor az amerikai hadsereg 1. gépesített hadosztályának 8. ezredének 1. századának lövészeként a Koreai Köztársaságban szolgált. Amikor egysége a pusani arcvonalból visszavonulásra kényszerült, Rubin szakaszvezető parancsot kapott a visszavonuló egységek számára létfontosságú Taegu-Pusan főútvonal fedezésére. A kialakult csata során lehengerlő számú észak-koreai egységek támadták a Rubin szakaszvezető által egyedül védett magaslatot. Az elkövetkező 24 órán át tartó egyszemélyes csatája során Rubin szakaszvezető döbbenetes mértékű veszteségeket okozott a támadó ellenségnek, egymaga lelassította az ellenség előretörését és így lehetőséget biztosított a 8. gépesített ezred teljes és sikeres visszavonulására.

A pusani katlanból való kitörését követően a 8. gépesített ezred észak felé nyomult és behatolt Észak-Koreába. Az előrenyomulás közben Rubin szakaszvezető több száz észak-koreai hadifogoly elejtésében segített. 1950. október 30-án éjszaka lehengerlő mértékű kínai egységek támadták meg Rubin szakaszvezető Unsanban állomásozó egységét. Az éjszaka és a következő nap folyamán Rubin szakaszvezető az egység arcvonalának déli végén egy .30-as kaliberű gépfegyvert kezelt, miután az előző három lövész elesett. Rubin szakaszvezető a gépfegyver muníciójának kimerüléséig tartotta az arcvonalat. Határozott kiállása lelassította az ellenséges előrenyomulást és lehetőséget adott egysége maradványainak a déli irányú visszavonuláshoz.

A dühöngő csata közben Rubin szakaszvezető súlyosan megsebesült és kínai fogságba esett. A kínaiak ismételt, magyar szülőországába való visszatérési ajánlatainak ellenállva Rubin szakaszvezető a hadifogoly-táborban való maradás mellett döntött. Személyes biztonságát kockáztatva azonnal nekikezdett az éj leple alatt a tábor elhagyásának, katonatársai számára élelmiszer keresésének. Ellenséges élelmiszer raktárak és kertek fosztogatásával Rubin őrvezető a biztos halált és kínzást vállalta. Bajtársait nem csak élelemmel látta el, hanem beteg és sérült fogolytársainak orvosi és csapatszellemi segítséget biztosított.

Rubin szakaszvezető bátor és önzetlen tetteinek köszönhetően legalább negyven katonatársának életét mentett meg.[1]

– Medal of Honor kitüntetési indoklás

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "TIBOR RUBIN" bejegyzés. Medal of Honor kitüntetések a koreai háborúban. CMH, U.S. Army, 2009. június 8. (Hozzáférés: 2007. december 31.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]