Rubídium-hidrogénszulfid
| rubídium-hidrogénszulfid | |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 23317-41-1 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | RbHS |
| Moláris tömeg | 118,54 g/mol−1 |
| Megjelenés | fehér tűs folyósodó[1] |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | nincs adat |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | rubídium-hidroxid |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |
A rubídium-hidrogénszulfid egy kémiai vegyület képlete RbHS.
Előállítása[szerkesztés]
Rubídium és hidrogén-szulfid reakciójával lehet előállítani:[2][1]
Tulajdonságai[szerkesztés]
Kristályai trigonálisak, tércsoport: R3m. Rács paraméterei: a = 453,0 pm, és β = 69,3°. Elemi cellája egy atomot tartalmaz. 130 °C-on fázisátmenet következik kristályainak tulajdonságai 130 °C felett: tércsoport , rács paraméterei a = 692 pm, elemi cellája négy atomot tartalmaz.[3]
Sztöchiometrikus mennyiségű rubídium-hidroxid reagál, rubídium-szulfid és víz keletkezik belőle:[2]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumhydrogensulfid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- ↑ a b W. Blitz, E. Wilke-Dörfurt: "Über Sulfide des Rubidiums und Cäsiums" in Zeitschr. f. anorg. Chem. 1906. 48, S. 297-317. Volltext
- ↑ a b R. Abegg, F. Auerbach: 'Handbuch der anorganischen Chemie'. Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 430.Volltext
- ↑ Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 692f. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).