Rothari longobárd király
| Rothari | |
| Titulusai | Rex Langobardaorum Rex totius Italiae |
| Longobárd király | |
| Uralkodási ideje 636 – 652 |
|
| Elődje | Arioald |
| Utódja | Rodoald |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Harodingián-ház |
| Született | 606 Brescia |
| Elhunyt | 652 Monza |
| Édesapja | Nanding |
| Édesanyja | nem ismert |
Rothari, más írásmóddal Chrothar, Chrothachar (latinul: Rotharius), (606[1] – 652) a longobárdok vitéz[2] és igazságszerető[2] királya 636-tól haláláig (saját számítása szerint (Edictus Rothari) sorrendben a 17-ik)[3]. Uralkodása alatt a katolikus hit nemcsak a longobárdok, hanem a velük jött pannoni és noricumi törzsek sorában is elterjedt[4].
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
A Harod nemzetségből származott[3]. Édesapja Nandinig, pannoniai születésű, ősei Hiltzo, Alaman, Adhamund és Noctzo – ezek a pannoniai korszakból egyedül ismert nem királyi származású longobard személyek[3]. Rothari uralmát a Lethingekkel kötött házasság legitimizálta: felesége Gundeberga, Theodelinda leánya, Wacho dédunokája volt[3]. Rothari türelmet tanúsított a katholikusok iránt és országában mindinkább tért foglalt az egyedül üdvözítő hit[2]. Alig volt város, ahol az ariánus püspök mellett ne lett volna ott a katolikus püspök is[2], sőt Pavia ariánus püspöke maga is áttért[2]. A király Keresztelő szent János bazilikájába temettette magát[2].
Rothari törvénykönyve[szerkesztés]
Uralkodásának legkimagaslóbb ténye volt, hogy összeíratta a longobárd jogszokásokat és e törvénykönyvet az országnagyok és a nép hozzájárulásával megerősítette[2]. 643. november 22.-én kiadott művében teljesen szakított a római joggal[5][2]. A meleg ég alatt hideg germán nézetek szerint alkotta meg Itália jövendő jogát, a lombárd jogot[5]. Csak a longobárdok és a velük bevándorolt germánok érdekeire ügyelt, például egy longobárd megöletésért kétszer annyi vérdíjat kellett fizetni, mint egy rómaiért[5]. Szigorú büntetéseket tartalmazott az uralkodó élete és az állam biztossága elleni merénylőkre[2], de főelve volt az alattvalók személyének és vagyonának védelme[2]. Nagy gondot fordított a női becsület megoltalmazására[2] és kárhoztatta a boszorkányokban való hitet[2].
Részlet a törvénykönyvből:
|
Eredeti |
Fordítása |
Gyermekei[szerkesztés]
- Rothari első feleségének a neve nem maradt fenn.[6] Ő egy fiút szült:
- Rothari másodszor Gundbergát[6], Arioald longobárd király özvegyét vette feleségül.
Eredeti források[szerkesztés]
- Origo Gentis Langobardorum
- Pauli Historia Langobardorum
- Fredegar
- Historia Langobardorum Codicis Gothani
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Törvénye kiadásakor 38 éves volt. (Vö.: http://www.bkiado.hu/netre/netre_hungeplan/hungeplanjobb_metaval.htm#d0e4413)
- ^ a b c d e f g h i j k l m n Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XVIII. fejezet: A longobárdok országa.
- ^ a b c d Rothari (magyar nyelven). Hunok – gepidák – langobardok. (Hozzáférés: 2006. január 3.)
- ↑ Longobardok (magyar nyelven). Kislexikon. (Hozzáférés: 2010. november 4.)
- ^ a b c Dr. Márki Sándor: A középkor története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; reprint kiadás: Laude Kiadó, ISBN 963-7830-81-2, 52. oldal
- ^ a b c Italy, emperors & kings. Rothari I 636-652, Rodoald 652 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
Lásd még[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Arioald |
|
Következő uralkodó: Rodoald |
|
|||||||
