Rolf Dieter Brinkmann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rolf Dieter Brinkmann
Rdb.selfmade.100607.wisc.jpg
Élete
Született 1940. április 16.
Vechta
Elhunyt 1975. április 23. (35 évesen)
London
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Rolf Dieter Brinkmann (Vechta, 1940. április 16.London, 1975. április 23.) német költő, író és kiadó volt.

Az iskola után könyvárusnak állt, 1962-től Kölnben élt, itt eleinte pedagógiát tanult az egyetemen, ezt azonban hamarosan feladta és írásból kezdett élni. Több rövid londoni tartózkodása során az 1960-as években közelről megismerte a korabeli angol-amerikai költészetet és popzenét. 1972 és 1974 között a római Villa Massimo vendége volt, valamint a texasi Austinban lett vendégtanár. Brinkmann korai prózájában a nouveau roman esztétikája érvényesül. Brinkmann tette ismertté a 60-as években Németországban az amerikai underground-költészetet. A költészet számára a tények és történések közvetlen reflexiója, tükre volt.

A rövid sorokból álló, korai költeményeket (70-es évek) rendkívül életerős és fantáziadús képekkel telített prózaversek követték. A 60-as évek közepétől az amerikai avantgárddal is foglalkozott, (Frank O’Hara, William Carlos Williams) erősen befolyásolták Brinkmannt. A Ralf-Rainer Rygullával 1969-ben közösen kiadott antológia „Acid. Neue amerikanische Szene“ máig az amerikai Beat-generáció legfontosabb dokumentuma. A jellegzetesen provokátorként fellepő Brinkmann a 70-es évek után visszavonult az irodalmi élettől és kizárólag ún. „Materialienbände (Anyagkötet)“ szerkesztésével és írásával foglalkozott. Ezen kívül utolsó éveiben készült el nagy lírai munkája, a „Westwärts 1 & 2“, amelyért 1975-ben, posztum, a Petrarca-díjjal tüntették ki és máig a 20. századi német költészet egyik legfontosabb verseskötetének számít. Másik főműveként tartják számon a „Rom, Blicke“, egy obszcén és lepusztult levelekből, jegyzetekből, újságcikk-kivágásokból és fényképekből összeállított gyűjtemény, amelyet Brinkmann eredetileg egy újabb „Materialienbandnak“ tervezett jövőbeni projektjei számára. Ezen projekteket már nem sikerült megvalósítani, Brinkmannt 1975. április 23-án Londonban elgázolta egy autó.

Brinkmannak, mint radikális irodalmi megújítónak nagy befolyása volt az őt követő költő-generációra. Köln 1990-ben alapította meg a Rolf-Dieter-Brinkmann-Ösztöndíjat, mintegy tisztelgés a Brinkmann tevékenysége előtt. Szülővárosában Vechtában a Rolf-Dieter-Brinkmann-Társaság foglalkozik Brinkmann művének feldolgozásával.

2005-ben az író eredeti fényképei 1973-ból „Wörter Sex Schnitt“ címmel lettek publikálva. Harald Bergmann „Brinkmanns Zorn (Brinkmann dühe)“ című eredeti hangfelvételeken alapuló filmje 2006-ban került a mozikba.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jörgen Schäfer: Pop-Literatur. Rolf Dieter Brinkmann und das Verhältnis zur Populärkultur in der Literatur der sechziger Jahre. M & P Verlag für Wissenschaft und Forschung, Stuttgart 1998
  • Ingo Sundmacher: Brinkmann meets Burroughs. Literatur und intermediale Postmoderne. In: Z. Zeitschrift für Kultur- und Geisteswissenschaften, 16. Ausgabe 1989