Rodosz (település)
| Rodosz városa | |
| Világörökség | |
| A Nagymesteri palota belső udvara | |
| Adatok | |
| Ország | Görögország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | II, IV, V |
| Felvétel éve | 1988 |
| Elhelyezkedése | |
Rodosz[1] (ógörögösen: Ῥόδος [Rhodosz]; újgörögösen: Ρόδος [Ródosz]) városa Rodosz szigetének északkeleti csücskén helyezkedik el. 2001-ben 53 709 lakosa volt. A több kultúra emlékét hordozó óváros rendkívül jó állapotban maradt fenn; 1988-ban a Világörökség részévé avatták.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Kr. e. 408-ban a szigeten levő három városállam, Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz elhatározta egy közös főváros létesítését. Az új várost a milétoszi Hippodamosz tervei szerint építették fel. A következő három évszázad a város fénykorát jelentette; ekkoriban kb. 100 000 lakosa volt. A fejlett tengeri kereskedelem és a hajóépítő műhelyek megteremtették azt a gazdasági alapot, amely lehetővé tette a kultúra virágzását is. Kr. e. 304-293 között készült, Hélioszt ábrázoló kolosszust az ókori világ hét csodájának egyikeként tartották számon.
A korai kereszténység időszakában a város a Bizánci Birodalom része volt, és püspöki székhelyként működött.
1306-ban a johannita lovagrend vásárolta meg a szigetet, és a bizánci városfal felhasználásával felépítették a jelenleg látható várfalat. A várost egy belső fal két részre osztotta. Az északi részen a lovagok lakoztak, itt építették fel az egyes rendek házát, az ispotályt, a nagymester palotáját. A déli részen laktak a közrendű emberek, itt volt a piac is.
1480-ban II. Mohamed szultán ostromolta a várost, de nem járt sikerrel. 1522. december 22-én azonban I. Szulejmán hat hónapos ostrom után bevette a várost (rhodoszi háború). Ezután épült a mecset és a közfürdő, megerősítették a várfalakat, saját ízlésüknek megfelelően átalakították a templomokat és a lakóházakat.
1912-ben az olaszok hódították meg a várost a Dodekanészosz szigetcsoporttal egyetemben. 1923-ban ezeket Isole Italiane del Egeo (Égei-tengeri olasz szigetek) néven külön közigazgatási egységbe szervezték. A lovagkori épületeket restaurálták, a Nagymester Palotáját újjáépítették. Az olasz uralom idején épült ki a város infrastruktúrája (utak, kikötők, elektromos áram).
A második világháború elején a szigeten lakó 6000 zsidó kétharmada elhagyta a várost. Kb. 2000 főt a németek koncentrációs táborba szállították, ahonnan csak mintegy kétszázan tértek vissza.
1944-ben az angol légierő bombázta a szigetet. Több ember meghalt, házak dőltek össze. A háború után az új görög kormányzat egyik első intézkedése a védett ásatási területek és a védett műemlékek kijelölése volt. 1960-ban a Kulturális Minisztérium a teljes középkori várost műemlékké nyilvánította.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Óváros
- A középkori városfal teljes hossza kb. 4 km, a fal vastagsága átlagosan 12 méter. Az Amboise-kapu 1512-ben épült, Emery D'Amboise nagymester idején. Az Amboise-kapu és a Szent György-kapu közötti falszakaszt a német lovagok, a következő szakaszt az 1489-ben épült Spanyol kapuig az auvergne-i lovagok védték. A Spanyol kapu és a Szent Athanasziosz-kapu között a védelem a spanyolok feladata volt. Innen a Szent János-kapuig az angolok őrködtek, utána a provance-i lovagok következtek a Del Caretto-toronyig. A következő szakaszt a Szent Katalin-kapuig az olaszok védték. A kereskedelmi kikötővel szembeni szakaszt egészen az Arzenál-kapuig a kasztíliai lovagok ellenőrizték.
- A Várbeli Miasszonyunk-templom a 13. században épült, ezt a johanniták gótikus katedrálissá alakították át. A törökök minaretként használták a tornyot, majd ismét keresztény templom lett. Jelenleg a bizánci művészet múzeuma.
- A johanniták régi rendkórháza, más néven Palazzo dell'Armeria a 14. század végén, Roger de Pinset nagymester alatt kezdett épülni. Később fegyverraktárként szolgált, ma a régészeti intézet, illetve a népművészeti múzeum kapott helyet benne.
- Az új rendkórházat 1440-ben Jean Bonpart de Lastic nagymester kezdte építtetni, de csak 1489-ben, Pierre d'Aubusson alatt fejezték be. Jelenleg régészeti múzeumként működik.
- A Szulejmán-mecset 1523-ban a város elfoglalása után épült. Ma is imaházként működik, turisták nem látogathatják.
- A török negyedben található egyéb látványosságok: Musztafa pasa fürdője, Török Könyvtár (1794) és a város legrégibb török épülete, a Redjab pasa mecset.
- A zsidónegyedben található a 16. századi Kal de Shalom zsinagóga.
- A Nagymesteri Palota a sziget legismertebb épülete.
- A lovagok utcája is itt található.
[szerkesztés] Újváros
- A városnak három kikötője van: az Akandia-kikötő a teherhajóké, az Emborio-kikötő a nagy komphajóké és szárnyashajóké, a Mandraki-kikötő a kis komphajóké, halászhajóké és yachtoké.
- Az Emborio-kikötő mólóján három középkori szélmalom áll.
- Az Mandraki-kikötő bejáratánál,a rodoszi kolosszus feltételezett helyén áll a 15. századi Szent Miklós-torony.
- Murad Reis-mecset mellett található a mohamedán temető.
- A 20. század elején, az olasz korszakban épült a városháza, a bíróság, a főposta, a kormányzósági palota a Nea Agora és a színház.
[szerkesztés] A város környéke
- Az ókori város akropolisza a várostól kb. 2 km távolságra délnyugatra, a Monte Smith nevű dombon áll. Itt láthatók a Zeusz- és Athéné-templomok maradványai, valamint az ókori színház és stadion is.
- A Rodoszból Lindoszba vezető út mentén, a várostól 2 kilométernyire látható a Rodini park, a johanniták hajdani gyógyfüves kertje.
[szerkesztés] Közlekedés
A várostól mintegy 14 km-re délnyugatra található a Diagoras nemzetközi repülőtér. A városba több közvetlen hajójárat érkezik Symi, Kos, Chalki és Megisti felől.
[szerkesztés] Testvérvárosok
- Conches, Franciaország
- Mallorca, Spanyolország
- Braunfel, Németország
- Limassol, Ciprus
- Visby (Gotland), Svédország
- Roses, Spanyolország
- Valletta, Málta
- Jalta, Krím-félsziget
- Avila, Spanyolország
- Perth, Ausztrália
- Rhode Island állam, USA
- Greece, USA
- Puebla, Mexikó
[szerkesztés] Források
- Paul Harcourt Davies: Rodosz, Vince Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 9639192090
- Rodosz város honlapja
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A város honlapja
- Rodosz az Unesco világörökségi oldalán
- Rodoszinfo: magyar nyelvű útikalauz
- Rodosz.lap.hu - linkgyűjtemény
|
||||||||||||

