Robert Lee Curbeam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Lee Curbeam

Robert Lee Curbeam (Baltimore, Maryland, 1962. március 5. –) amerikai űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) repülőmérnöki diplomát szerzett. 1986-tól az USS Forrestal (CVA 59) fedélzetén a [[Földközi-tenger||en, a Karib-tengeren, az Északi-sark körzetében és az Indiai-óceánon teljesített szolgálatot. TOPGUN kiképzésben részesült. 1990-ben a Haditengerészeti Posztgraduális Iskolában megerősítette mérnöki diplomáját. 1991-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. Az F–14A/B különböző változatain repült, illetve tesztelt. 1994-tő az USAF Academy oktatója.

1994. december 9-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Három űrszolgálata alatt összesen 37 napot, 14 órát és 33 percet (902 óra) töltött a világűrben. Űrsétái alatt 45 órát töltött az űrrepülőgépen és a Nemzetközi Űrállomáson kívül. 2007. december 7-én köszönt el az űrhajósoktól.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–85, a Discovery űrrepülőgép 23. repülésének küldetésfelelőse. A telepítette, majd visszanyerte az Atmosphere-Shuttle Pallet Satellite-2 (CRISTA-SPAS-2) űreszközt (légkörkutató). Tesztelte az új Japán manipulátor alkalmazhatóságát. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 20 órát és 28 percet (284 óra) töltött a világűrben. 7 600 000 kilométert (4 700 000 mérföldet) repült, 189 kerülte meg a Földet.
  • STS–98, a Atlantis űrrepülőgép 23. repülésének parancsnoka. A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállították az amerikai Destiny laboratóriumot. A logisztikai anyagok (víz, élelmiszer, kutatási eszközök, anyagok) valamint a legénység is átköltözött az ISS fedélzetére. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Második űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 21 órát és 21 percet (309 óra) töltött a világűrben. Három űrséta (kutatás, szerelés) alatt mint 19 órát töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 171 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–116 a Discovery űrrepülőgép repülésének küldetés specialistája. Az ISS építéséhez szállítottak rácsszerkezetet (P5). Az első űrsétával (kutatás, szerelés) az űrsikló rakteréből kiemelték, helyére illesztették az építést segítő hordozóeszközt. A második űrséta alatt a villamosenergia-rendszer újrahuzalozását végezték. A harmadikon az egyik napelem visszahúzó rendszerét javították meg. A nem tervezett negyedik technikai helyreállítási művelet volt. Összesen 18 óra 15 percet töltöttek az űrsiklón/űrállomáson kívül. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 20 órát és 44 percet (308 óra) töltött a világűrben. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 170 alkalommal kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]