Robert Hamerling

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Hamerling
Robert hamerling.jpg
Élete
Született 1830. március 24.
Kirchberg, Alsó-Ausztria
Elhunyt 1889. július 13. (59 évesen)
Graz
Pályafutása
Jellemző műfajok vers

Robert Hamerling (Kirchberg, Alsó-Ausztria, 1830. március 24.Graz, 1889. július 13.) osztrák költő.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bécsben előbb orvosi, majd filológiai tanulmányokkal foglalkozott, majd 1855-ben gimnáziumi tanár lett Triesztben. Folytonos betegeskedése miatt kénytelen volt 1866-ban megválni tanszékétől, amit neki a császár kegyelmes intézkedése és egy előkelő bécsi hölgy nagylelkűsége lehetővé tett. Graz mellett halt meg, ahol 1866 óta visszavonulva, kizárólag a költészetnek élt. 1893-ban Waidhofenben (az Ybbs mellett) emlékszobrot állítottak neki.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hamerling kiváló tehetségű, igen sokoldalú és termékeny író volt, eszmékben gazdag, a nyelv és alak mestere, akinek műveit mély filozófiai fölfögás, fényes stílus és az előadás megragadó plasztikája jellmeznek. Fiatalkori műveiben a lírai hangulat és a még fejetlen reflexió túlsúlyban vannak. Kitűnőek leírásai, melyekben az érzéki elem is művészi érvényre jut. Sokat fordított is, elsősorban olasz költőkből.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sinnen und Minnen (1859, eszmékben és képekben gazdag himnuszok)
  • Venus im Exil (1858, epikus költemény)
  • Ein Schwanenlied der Romantik (1862)
  • Germanenzug (1863)
  • Ahasver in Rom (1866)
  • Der König von Sion (1868)
  • Danton und Robespierre (tragédia, 1871)
  • Teut (3. kiad. 1877)
  • Lord Lucifer (vígjáték, 1880)
  • Die Waldsängerin (novella, 3 kiad. 1882);
  • Amor und Psyche (elbeszélő költemény, 1882, magyarra fordította Ábrányi Emil, Budapest, 1890)
  • Aspasia (regény, 3. kiad. 1884)
  • Prosa (1884, 2 kötet, szellemes filozófiai s esztétikai tanulmányainak gyűjteménye)
  • Die sieben Todsünden (6. kiad. 1887)
  • Homunculus (1888)
  • Stationen meiner Lebenspilgerschaft (1889, önéletrajza)
  • Die Atomistik des Wissens (1891, 2 kötet, világnézetének nem éppen meggyőző rendszere).

Műfordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hesperische Früchte (1884)
  • Lepardi költeményei (1886)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]