Robert Fludd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Fludd

Robert Fludd (Bearsted, 1574London, 1637. szeptember 8.) Robertus de Fluctibus néven is ismert filozófus, Paracelsus-i fizikus, asztrológus, misztikus, az angol Rózsakeresztesek kiemelkedő személyisége, a Sion-rend egyik feltételezett nagymestere.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Sir Thomas Fludd magas rangú állami tisztviselő, aki I. Erzsébet angol királynő pénztárnoka volt az európai háborúban. Oxfordban szerzett orvosi diplomát (MD in Medicine). 1598 és 1604 között az európai orvoslást, kémiát és okkultizmust tanulmányozta, és az okkultista filozófia terén végzett kutatásai révén szerzett ismertséget.

Tudományos tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Utriusque Cosmi, Maioris scilicet et Minoris, metaphysica, physica, atque technica Historia (A makrokozmosz és a mikrokozmosz metafizikai, fizikai és technikai története) című művének címlapja

Híres Kepler János és Fludd tudományos vitája, amelyet az ismeretszerzés természettudományos és titkos tanok általi megközelítéséről folytattak.

Nézeteit az Utriusque Cosmi, Maioris scilicet et Minoris, metaphysica, physica, atque technica Historia (A makrokozmosz és a mikrokozmosz metafizikai, fizikai és technikai története) című munkájában fejtette ki (kiadva Oppenheimben (Németország), 1617 és 1621 között). 1630-ban Fludd több „önmagát mozgató gép”, örökmozgó megalkotására tett javaslatot. Az 1870-es évek során sokan próbálták megalkotni a „Fludd-i gépezetet”, amely az újrakeringetés elvén működött, mint a vízkerék, vagy az Arkhimédészi csiga: a szerkezet visszapumpálta a vizet eredeti tankjába.

Fludd volt az eső tudós, aki a vérkeringésről értekezett. Bár a mikrokozmosz és makrokozmosz teóriáján alapuló magyarázata pontatlan volt, később William Harvey továbbfejlesztette Fludd elképzelését és megalkotta annak mai értelmezését.

A Gwynedd-i kapcsolat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fludd egyenes ági leszármazottja volt Gwynedd királyának, Cunedda Wledig ap Edern-nek. Gwynedd a mai Wales egyik területe, ahol az Ír Királyság bevándorlói uralkodtak; a másik ilyen térség Dyfed.

A mágikus hetes szám[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utriusque Cosmi, Maioris scilicet et Minoris, metaphysica, physica, atque technica Historia ("A makrokozmosz és a mikrokozmosz metafizikai, fizikai és technikai természetrajza") című művében Fludd a hetes szám jelentőségéről beszélve egy olyan mágikus négyzetet közölt, amelynek számait akár hosszában, akár keresztben, akár átlósan adjuk össze, mindig 25-ször 7-et, vagyis 175-öt kapunk. A négyzetben a 49 (7x7) és a nála kisebb számok szerepelnek.

  • 22 47 16 41 10 35 4
  • 5 23 48 17 42 11 29
  • 30 6 24 49 18 36 12
  • 13 31 7 25 43 19 37
  • 38 14 32 1 26 44 20
  • 21 39 8 33 2 27 45
  • 46 15 40 9 34 3 28

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1616 Tractatus apologeticus Societatis de Rosae Cruce defendens
  • 1617 Utriusque Cosmi, Maioris scilicet et Minoris, metaphysica, physica, atque technica Historia (további kötetek: 1619, 1621)
  • 1629 Summum bonum

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alakját Szerb Antal A Pendragon legenda című regényében örökítette meg.
  • Azogue, Journal for the Historical-Critical Study of Alchemy: Azogue, elektronikus újság az alkimia történetének összes vonatkozásával és területével: hermetizmus, rózsakeresztesség, paracelzizmus…


Előző:
Louis de Nevers
Sion-rend nagymestere
1595-1637
Következő:
Johann Valentin Andreae