Rickmer Rickmers (hajó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 53° 32′ 41″, k. h. 9° 58′ 21″

Rickmer Rickmers
Pályafutása Flag of Antigua and Barbuda.svg
Építő Rickmers Werft (Bremerhaven)
Vízre bocsátás 1896.
Első út BrémaHongkong
Korábbi nevei Max, Flores, Sagres, Santo Andre
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 1980 BRT
Hosszúság 97 m
Szélesség 12,2 m
Merülés 6,00 m
Főgép 360 kW
Vitorlák felülete 3500 m²
Legénység 24 fő (1896)
Sebesség kb. 13 csomó

A Rickmer Rickmers egy antiguai lobogó alatt a hamburgi Landungsbrücken közelében állomásozó háromárbocos vitorlás, amelyet ma múzeumhajóként használnak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajót a Rickmers Hajózási Vállalat számára építette a Rickmers hajógyár. (A névazonosság a közös tulajdonostól, Rickmer Clasen Rickmers hajómágnástól származik. A hajót Rickmers a nagyapjáról nevezte el.) Az első, Hongkongba tartó útra Hermann-Hinrich Ahlers kapitány 24 fős legénységével indult a hajó, hogy az ázsiai városállamból rizzsel és bambusszal megrakodva térjen vissza. A következő években is a Rickmers vállalat megbízásából az Ázsia-Németország útvonalon közlekedett. 1904-ben az Indiai-óceánon ciklonba keveredett, középső vitorláját elveszítve Fokvárosba kellett befutnia a szükséges javításokért. Itt a hajó vitorlázatában jelentős átalakításokat végeztek.

1912-ben a Rickmer Rickmerst eladták a hamburgi Carl Christian Krabbenhöftnek, aki Max néven üzemeltette a hajót. A hajó ettől kezdve nitrátot szállított Chile partvidékéről Hamburgba. Ez az útvonal volt az utolsó, amelyen a vitorláshajók domináltak. Az első világháború kezdeti napjaiban a Max Európa felé visszaúton befutott a portugál Azori-szigetek kikötőjébe, ahol a németekkel ellenséges portugál kormány lefoglalta és brit kézre adta. Az angolok Flores néven hadianyag szállítására használták, majd a háború végén visszaadták Portugáliának.

A portugálok Sagres néven haditengerészeti kiképzőhajóvá alakították át. 1930-ban egy segédmotort szereltek a hajóba. A második világháborút a semleges Portugália kikötőiben vészelte át. 1958-ban megnyerte a Nagyvitorlások Nemzetközi Regattáját. 1962-ben elveszítette a kiképzőhajó címet. Vitorláit leszerelték és úszó műhelyként szolgált a portugál haditengerészet hajójavító üzemében.

1983-ben a félreállított Sagrest felkutatta és megvásárolta a Windjammer für Hamburg nevű egyesület. Hamburgba vontatták, ahol felújítása után visszakapta eredeti nevét. A Rickmer Rickmerst a belvárossal szomszédos Elba-parton horgonyozták le. 1987-ben nyílt meg a belsejében kialakított múzeum. Mai tulajdonosa a Rickmer Rickmers alapítvány, amely adományokból, belépőjegyekből és a város hozzájárulásából finanszírozza a hajó működését. Belsejében időszaki kiállítások váltogatják egymást. Jelenleg is a hamburgi kikötőben állomásozik, a Cap San Diego közvetlen szomszédságában.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rickmer Rickmers témájú médiaállományokat.