Ricinin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ricinin
IUPAC-név 1-metil-4-metoxi-2-oxo-1,2-dihidropiridin-3-karbonitril
Más nevek 1-metil-4-metoxi-2-oxo-1,2-dihidronikotinsav-nitril

3-ciano-N-metil-4-metoxi-2-piridon

Kémiai azonosítók
CAS-szám 524-40-3
PubChem 10666
RTECS szám QT3100000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C8H8N2O2
Moláris tömeg 164,16 g·mol−1
Megjelenés szilárd
Olvadáspont 200–201 °C[1]
Oldhatóság (vízben) oldható vízben, metanolban és etanolban[1]
Veszélyek
MSDS [1]
EU osztályozás Mérgező T
R mondatok R25
LD50 19–20 mg·kg−1 (egér, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A ricinin mérgező alkaloid. Megtalálható a ricinus (Ricinus communis) magjában. (A magban található a ricin nevű fehérje is, ami sokkal erősebb méreg a ricininnél.)

A központi idegrendszer stimulánsa. Izomgörcsöket és légzési elégtelenséget okoz.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ricinin című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c Latoxan Technical Data Sheet Archiválva 2011. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben.