Richter Gedeon Nyrt.
A Richter Gedeon Nyrt. Magyarország egyik legfontosabb gyógyszeripari vállalata, amely a hazai gyógyszergyárak közül a legnagyobb hányadban van magyar részvényesek tulajdonában. Külföldi érdekeltségei révén Közép-Európában regionális multinacionális vállalatnak tekinthető.
A cég magyar tulajdonhányada: 17,5%, külföldi: 57,3%, egyéb: 35,2% (2007).[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Az Arany Sas patika
Richter Gedeon gyógyszervegyész – külföldi tanulmányútjairól hazatérve – 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői úton az Arany Sas patikát. Laboratóriumában sikerrel kísérletezett állati szervekből kivont (ú.n. organoterápiás) készítményekkel. 1902-ben hozta sikerrel piacra a Tonogen védjegy alatt a korában világszínvonalat képviselő organoterápiás készítményt.
[szerkesztés] Gyáralapítás Kőbányán
A siker lehetővé tette, hogy Richter Gedeon családi vállalkozásként gyógyszergyárat alapítson Budapesten a Gyömrői út – Cserkész utca közötti területen. A termékpaletta kibővült: fertőtlenítő szertől (Hyperol) a láz- és gyulladáscsillapító Kalmopyrin védjegyes termékig.
[szerkesztés] A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.
A családi vállalat 1923-ban alakult részvénytársasággá, ezáltal a termékfejlesztésre és a vállalati akvizícióra (leányvállalatok Bukarestben és Varsóban) elegendő tőke jutott. A cég exportjára jellemző, hogy 34 államban tartott fenn bizományi raktárt. Richter Gedeon, miután saját gyárából kitiltották, 1944-ben a Duna-parton a nyilasterror áldozata lett.
[szerkesztés] Az államosított vállalat
A második világháború után a gyárat államosították és összevonták néhány, szintén államosított kisebb vegyi üzemmel (Rex, Egger, Magyar Pharma). A budapesti ipar dekoncentrációjával összefüggésben 1967-ben[2] a termelés egy részét kihelyezték Dorogra, a város határában felépült gyárkomplexumot azóta többször bővítették.
A gyár nevét Kőbányai Gyógyszerárugyárra változtatták, amely név egyrészt egyetlen idegen nyelv beszélője számára sem volt kiejthető, másrészt állandó tévedésekre adott okot amiatt, hogy a mai EGIS gyógyszergyár is Kőbányán található. Mindezek miatt a rendszerváltásig a gyár belföldön a Kőbányai Gyógyszerárugyár nevet, külföldön, valamint iparjogvédelmi jogok jogosultjaként (természetesen, csak formálisan) a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.-t, illetve ennek idegen nyelvi megfelelőjét használták.
Az államosított vállalat termelésének több mint 3/4 részét exportálták. Saját fejlesztésű termékei közül kiemelkedik:
- Ahistan
- Humacthid (szintetikus ACTH hormon)
- Cavinton.
A termelés jelentős része más szintetikus előállítású gyógyszerekből állt, de a gyár fejlesztette ki az egykor olyan sikeres Fabulon illetve Fabulissimo kozmetikai termékeket,a szabadalmazott Richtofit termék családot továbbá növényvédő szereket is előállított, elsősorban a dorogi gyáregységben. A Fabulon-termékcsaládot a gyógyszergyártásban szerzett tapasztalatok felhasználásával az 1970-es évek elején fejlesztette ki az akkor Kőbányai Gyógyszerárugyárnak hívott Richter; addig a Caola volt az egyetlen magyarországi vállalat, amely kozmetikumokat vitt/vihetett piacra.
[szerkesztés] A rendszerváltás óta
A rendszerváltás óta is megőrizte a cég belföldi és számos külföldi piaci pozícióját. Egyike a kutatás és innováció iránt leginkább elkötelezett magyar vállalatoknak.
1993-ban a Colgate-Palmolive Kft. megvásárolta a Fabulon termékcsalád és a Richtofit termékek gyártási jogát. A dorogi gyárüzemben készülő termékeket továbbra is forgalmazta, azonban megszüntette az ehhez kapcsolódó magyarországi fejlesztést és elbocsátotta a tapasztalt fejlesztői gárdát. 2008-ban a Colgate-Palmolive bezárta dorogi gyárát.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
[szerkesztés] Források és jegyzetek
|
|||||
