Richard von Weizsäcker

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Richard von Weizsäcker
A Német Szövetségi Köztársaság 6. elnöke
Hivatali idő
1984. július 1. – 1994. június 30.
ElődKarl Carstens
UtódRoman Herzog
Katonai pályafutása
Csatái

Született1920. április 15.
Stuttgart
Elhunyt2015. január 31. (94 évesen)
Berlin
SírhelyWaldfriedhof Dahlem
PártKereszténydemokrata Unió

SzüleiMarianne von Weizsäcker
Ernst von Weizsäcker
HázastársaMarianne von Kretschmann
Gyermekei
  • Robert K. von Weizsäcker
  • Andreas von Weizsäcker
  • Beatrice von Weizsäcker
  • Fritz von Weizsäcker
Foglalkozáspolitikus
Iskolái
Vallásevangélikus kereszténység

Díjak
  • Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1984)
  • Schärfste Klinge
  • Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1985. március 21.)
  • Order of the Quetzal
  • Order of Antonio José de Irisarri
  • Knight Grand Cross in the Order of the Netherlands Lion
  • Goldene Kamera
  • German Sports Badge
  • Grand Cross with Collar of the Order of the Falcon (1988. július 4.)
  • Royal Order of the Seraphim (1988. május 16.)
  • Elefántrend (1989. április 25.)
  • Heinrich Heine-díj (Düsseldorf) (1991)
  • Royal Victorian Chain (1992)
  • Nansen Refugee Award (1992)
  • Heinz-Galinski-Award
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1994)
  • Augsburg Peace Prize
  • German Leo Baeck Award (1994)
  • Arany Olimpiai Érdemrend (1994)
  • a Magyar Érdemrend nagykeresztje
  • German citizenship price (1995)
  • Buber-Rosenzweig-Medal (1995)
  • Baden-Württemberg Tartomány Érdemrendje (1995. április 29.)
  • Humanismus prize
  • Dr. Leopold Lucas Prize (2000)
  • Erich-Kästner award (2003)
  • Johann Heinrich Voß Prize for Literature (2003)
  • Grand cross of the Order of the White Lion (2003)
  • emperor Otto award
  • Corine Literature Prize
  • Martin Luther Medal
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja (1986. április 24.)
  • Berlin díszpolgára (1990)
  • Eric M. Warburg Award (2014)
  • Ernst Reuter-emlékérem (1982)
  • Geuzenpenning (1990)
  • Four Freedoms Award – Freedom Medal (2008)
  • Giuseppe Motta Medal (2010)
  • Harnack medal (1990)
  • Catalonia International Prize (1995)
  • Iron Cross 2nd Class (1941)
  • Vaskereszt 1. osztálya (1944)
  • National Maltese Order of Merit (1990. október 22.)
  • Grand Collar of the Order of Prince Henry (1989. június 19.)
  • Collar of the Order of Charles III (1986. február 21.)
  • Leipzig International Mendelssohn Prize (2013)
  • Order of the Crown of the Realm
  • honorary doctor of Waseda University
  • az Uppsalai Egyetem díszdoktora
  • a Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
  • a Cambridge-i Egyetem díszdoktora
  • Harvard egyetem díszdoktora
  • honorary doctorate of the Weizmann Institute of Science
  • Theodor Heuss-díj (1984)
  • Bonn díszpolgára (1989)
  • Urania Medal (2004)
  • honorary doctor of Erasmus University Rotterdam
  • Grand Cross of the Order of the Bath
  • Osgar (2003)
  • Pour le Mérite
  • honorary doctor of Johns Hopkins University
  • Gdańsk díszpolgára (1997)
  • honorary citizen of Stuttgart (1990)
  • Romano Guardini award (1987)

Richard von Weizsäcker aláírása
Richard von Weizsäcker aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Richard von Weizsäcker témájú médiaállományokat.

Richard Karl Freiherr von Weizsäcker (Stuttgart, 1920. április 15.Berlin, 2015. január 31.[1]) német politikus. 1984 és 1994 között a Német Szövetségi Köztársaság elnöke. Hivatali ideje alatt egyesült újra Németország. Államfői megbízatását megelőzően 1981 és 1984 között Nyugat-Berlin polgármestere volt.

Meggyőződéses evangélikusként feltétlen híve és támogatója volt Európa keleti része integrálásának. Még Erich Honeckerhez is ellátogatott. A magyar rendszerváltás után találkozott Antall József magyar miniszterelnökkel.

Családja[szerkesztés]

Apja, Ernst Heinrich von Weizsäcker a Német Császári Haditengerészet tisztjeként részt vett a skagerraki csatában. A háború után külügyi szolgálatba lépett. Tagja volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak; a második világháború alatt SS-Brigadeführerré léptették elő. Ő rendelte el a franciaországi zsidók deportálását az auschwitzi koncentrációs táborba. A nürnbergi perben az emberiség elleni bűncselekmények vádjával hét év börtönre ítélték, de az 1950-ben kihirdetett általános amnesztia nyomán visszanyerte szabadságát.

Pályafutása[szerkesztés]

Richard von Weizsäcker gyerekkorát Dániában, Svájcban és Berlinben töltötte. Az érettségi után nyelveket, történelmet és filozófiát tanult Oxfordban és Grenoble-ban. 1938-ban munkaszolgálatra hívták be, amit katonai szolgálat követett. 1939 szeptemberében részt vett a lengyelországi hadjáratban, majd a szovjet frontokon harcolt. 1945 áprilisában megsebesült. A háború után jogot és történelmet tanult a Göttingeni Egyetemen. 1948/49-ben apja védőügyvédje mellett jogi asszisztens volt a nürnbergi perben.

Ronald Reagan és Weizsäcker (Bonn, 1985. május 2.)

1953-tól a gazdasági szférában dolgozott (Mannesmann AG. Düsseldorf, magánbankok, C. H. Boehringer gyógyszergyár Ingelheim am Rhein). 1954-ben a CDU tagja lett. 1962-ben a Német evangélikus egyházi gyűlés elnökévé választották, és ezt a tisztséget 1970-ig töltötte be. 1968-tól 1975-ig a németországi egyházak ökumenikus tanácsának volt a tagja. 1969-ben a Bundestag képviselője, mandátumát 1981-ig megtartotta. 1973-ban parlamenti küldöttséggel a Szovjetunióba látogatott. 1974-ben indult a elnökválasztáson, de Walter Scheel ellenében veszített. 1978-ban Berlinbe költözött, és az ellenzék vezetője lett. 1981-ben Berlin polgármesterévé választották. 1983 szeptemberében hivatalos látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. Kelet-Berlinben találkozott Erich Honeckerrel, és a német evangélikus egyház tanácsának tagjaként beszédet mondott a Wittemberg templomában.

1984-ben Németország elnökévé választották. Ködösítés nélkül beszélt Németország közelmúltbeli történelméről. Kiállt a demokratikus és keresztény értékekért, és a politikai konszenzus helyreállítására törekedett. Támogatta a Szovjetunióval és az NDK-val való párbeszédet és kibékülést. Valamennyi német állampolgár elnökének tartotta magát, ezért az NDK lakosaihoz is intézte szavait. Németország kapitulációjának 40. évfordulója alkalmából beszédet mondott a Bundestagban. Úgy fogalmazott, hogy Németország 1945. május 8-án szabadult fel. 1989-ben újraválasztották. A berlini fal ledöntése után arra figyelmeztetett, hogy a két német állam összenövéséhez türelem szükséges. Visszavonulása után számos vezető testület elnökeként előadásokat tartott, és továbbra is állást foglalt aktuális politikai vitákban.

Írásai[szerkesztés]

  • Von Deutschland aus – Reden des Bundespräsidenten
  • Von Deutschland nach Europa. Die bewegende Kraft der Geschichte
  • Richard von Weizsäcker im Gespräch mit Gunter Hofmann und Werner A. Perger
  • Vier Zeiten. Erinnerungen
  • Drei Mal Stunde Null? 1949 – 1969 – 1989
  • Was für eine Welt wollen wir? Richard von Weizsäcker im Gespräch mit Jan Roß
  • Die Deutschen und ihre Nachbarn
  • Der Weg zur Einheit

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ehemaliger Bundespräsident Richard von Weizsäcker ist tot (német nyelven). Süddeutsche Zeitung. (Hozzáférés: 2016. november 8.)

Források[szerkesztés]