Richard Hooker

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Richard Hooker

Richard Hooker˙(Exeter, 1554. március – Bishopsbourne, 1600. november 3.) anglikán pap és tekintélyes teológus volt. Számos nagy hatású könyvben fejtette ki eszméit, amelyek tartós befolyást gyakoroltak az anglikán egyház eszmerendszerének kialakulására és elkülönülésére a kontinentális reformáció áramlataitól.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerény családból származott. Nagybátyja, John Hooker eljutott a városi kamarás posztjára és meg tudta szerezni John Jewel, Salisbury püspöke támogatását unokaöccse tanulmányainak folytatásához. Így kerülhetett Richard az oxfordi Corpus Christi kollégiumba.

Richard Hookert 1579-ben szentelte pappá York érseke. 1581-ben kezdett prédikálni a régi Szent Pál templomban. Hamarosan nevezetessé vált, mivel szentbeszédei sértették a puritánokat – eltértek ugyanis az eleve elrendeltetés általuk vallott eszméitől. 1588-ban megnősült; egy gazdag kereskedő lányát vette feleségül.

1585-ben Edwin Sandys érsek bemutatta őt I. Erzsébet királynőnek, aki kinevezte őt a londoni Temple Church rektorának. Hooker itt konfliktusba került Walter Travers vezető puritán teoretikussal amiatt a prédikációja miatt, amely szerint az üdvözülés lehetséges néhány katolikus számára is. Ekkoriban kezdte el írni fő művét, a puritánok kritikáját (Of the Laws of Ecclesiastical Polity).

1595-ben a Bishopsbourne-i egyházközség rektora lett, itt folytatta egyházi írói tevékenységét. Befejezte nagy munkájának ötödik kötetét, amely hosszabb, mint az első négy együttvéve. Itt is hunyt el 1600. november 3-án. Templomában temették el, felesége és négy lánya maradt utána. Végrendeletében pénzt hagyott egy új szószék építésére, ami ma is látható a templomban, együtt a szobrával.

Hooker magánéletében alaposan eltért a vidéki puritánok felfogásától. Kedvelte a fővárosi életet, követte Shakespeare legújabb darabjait, bejáratos volt a városi nyomdákba.[1]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő műve, Az egyházi igazgatás törvényei (Of the Laws of Ecclesiastical Polity) egyike lett azoknak a fordulópontoknak, amelyek mentén megindult Anglia különválása az európai protestantizmus fő áramlataitól.[2] Ebben fellépett az „egyedül a Szentírás” jellegű puritán gondolkodás ellen, és azt fejtegette, hogy óvatosan meg kell válogatni a módját, hogyan lehet a Szentírás elveit a gyakorlati életre alkalmazni.

Határozottan kiszélesíti az adiaphora, azaz az egyházi tanítás szempontjából „közömbös dolgok” terrénumát, amit nem az egyházi normák, hanem az általános közjó szem előtt tartásával kell szabályozni.[3] Egészen addig merészkedett, hogy ezt a szférát kiterjesztette az egyházi kormányzás területére is. Fontosnak tartotta a történelem figyelembe vételét, és kijelentette, hogy nem lehet véletlen az egyház történetének a reformáció előtti szakasza sem. Emiatt nem kellene a pápát antikrisztusnak nevezni, végső soron talán még valami jó is van a római egyházban. Keményen védelmezte az 1559-es, I. Erzsébet-féle egyházrendezést, az anglikán egyház liturgiáját, amit a puritánok élesen támadtak. Hooker munkája egyébként is nagyon közel állt a királynő sajátos vallási nézeteihez. Emellett Hooker könyvében nagy teret biztosított a szentségek és a liturgikus ima szerepének a prédikációval szemben: szerinte a prédikáció túl nagy hangsúlyt kapott az anglikán egyházban.[4]

Richard Hooker nagyban hozzájárult a később anglikanizmusnak nevezett eszme- és felekezeti hitrendszer kialakulásához.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. MacCulloch 2011 744. oldal
  2. MacCulloch 2011 745. oldal
  3. MacCulloch 2011 746. oldal
  4. MacCulloch 2011 747. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MacCulloch 2011: MacCulloch, Diarmaid. A reformáció története, ford. Varga Benjámin, Európa. ISBN 978-963-07-9281-3 (2011) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hooker művei online
  • Hooker további művei online
  • Brydon, Michael, The Evolving Reputation of Richard Hooker: An Examination of Responses, 1600–1714 (Oxford, 2006).
  • Faulkner, Robert K., Richard Hooker and the Politics of a Christian England (1981)
  • Grislis, Egil, Richard Hooker: A Selected Bibliography (1971)
  • Hooker, Richard, A Learned Discourse of Justification. 1612.
  • Hooker, Richard, Works (Three volumes). Edited by John Keble, Oxford, 1836; Revised by R. W. Church and F. Paget, Oxford, 1888. Reprint by Burt Franklin, 1970 and by Via Media Publications.
  • Kirby, W.J.T. (1998.). „Richard Hooker's Discourse On Natural Law in the Context of the Magisterial Reformation”. Animus 3. ISSN 1209-0689. Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 18.  
  • A. C. McGrade, ed., Richard Hooker and the Construction of Christian community (1997)
  • Munz, Peter, The Place of Hooker in the History of Thought (1952, repr. 1971).

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Richard Hooker című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.