Reggio Calabria
| Reggio Calabria | |||
| Reggio Calabria látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Calabria | ||
| Megye | Reggio Calabria (RC) | ||
| Frazionék | CArchi, Catona, Gallico, Gallina, Modena, Mosorrofa, Ortì, Pellaro, San Gregorio, | ||
| Irányítószám | 89100 | ||
| Körzethívószám | 0965 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 186 006 fő (2010) +/- | ||
| Népsűrűség | 788,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 31 m | ||
| Terület | 236 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 38° 6′, k. h. 15° 39′ | |||
| é. sz. 38° 6′, k. h. 15° 39′ | |||
Reggio Calabria vagy Reggio di Calabria vagy Reggio (calabriai dialektusban Rìggiu; calabriai-görög dialektusban Righi) város (közigazgatásilag comune) Olaszország Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében. Az azonos nevű megye székhelye. Az i. e. 8 században alapított város az olasz csizma orrán fekszik, a Messinai-szoros partján, átellenben Szicíliával. Jelentős közlekedési csomópont.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Reggio a Messinai-szoros keleti partján fekszik, az Aspromonte lábainál elterülő keskeny tengerparti síkságon. A város területét átszelik a Calopinace, Gallico, Sant’Agata és Catona folyók.
Éghajlata[szerkesztés]
A városnak mediterrán éghajlata van.
| Reggio Calabria éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 24,2 | 25,2 | 27,0 | 30,4 | 33,4 | 42,0 | 44,2 | 39,4 | 37,6 | 30,4 | 27,0 | 26,0 | 44,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 14,9 | 15,1 | 16,7 | 19,2 | 23,4 | 27,5 | 30,8 | 30,6 | 28,0 | 23,5 | 19,6 | 16,4 | 22,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,1 | 8,1 | 9,1 | 11,0 | 14,8 | 18,2 | 21,7 | 22,0 | 19,1 | 15,9 | 12,1 | 9,7 | 14,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 0,4 | 0,0 | 0,0 | 4,6 | 7,8 | 10,8 | 14,4 | 14,4 | 11,2 | 6,6 | 4,6 | 0,2 | 0,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 76 | 59 | 48 | 34 | 18 | 13 | 7 | 10 | 34 | 63 | 69 | 72 | 500 |
| Forrás: Reggiói meteorológiai állomás | |||||||||||||
Története[szerkesztés]
Kümé után Rhégion volt a második legrégebbi görög gyarmatváros Dél-Itáliában. A hagyományok szerint az i. e. 8. században Euboia szigetéről származó hajósok alapították. A görög gyarmat helyén a legendák szerint már az i. e. 3 évezredben is létezett település, amelyet állítólag a legendás Aszkhenez királynő alapított. Az aszkenezek után az ausonok majd az enotrik lakták. A város egy másik alapítójának Jókasztoszt, Aiolosz egyik fiát tartják, akit a legendák szerint a városhoz tartozó Calamizzi-fok területén temettek el.
A görög polisz Magna Graecia egyik legjelentősebb városává nőtte ki magát úgy gazdaságilag, mint katonailag. Virágkorát az i. e. 5 században élte, amikor a dél-itáliai filozófia és művészetek központja volt. I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz a várost i. e. 387-ben elfoglalta és lerombolta, utóda azonban újjáépíttette.
A rómaiak térhódítása idején, az i. e. 3. században a birodalom szövetségese lett, majd Rhegium néven a Regio III Lucania et Brutti provincia fővárosa.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után a bizánci Calabriai Hercegség székhelye lett. Második virágkorát a 8. században élte, amikor püspöki székhellyé emelték.
Stratégiai fekvése miatt a kora középkorban többször is gazdát cserélt: előbb a szaracénok foglalták el, majd a longobárdok, ezt követően ismét bizánci fennhatóság alá került. 1060-ban Robert Guiscard normann csapatai foglalták el és csatolták a Szicíliai Királysághoz. A normannok érkezésével a katolikus vallás vált hivatalossá az addigi ortodox helyett.
1282-ben a szicíliai vecsernye idején csatlakozott az Anjouk elleni felkeléshez, de végül mégis a Nápolyi Királyság része lett.
A 16. században a folyamatos kalóztámadások, a járványok valamint a királyságban kivetett magas adók miatt a város hanyatlásnak indult, amit tetőzött az 1783-as földrengés, amelynek során Reggio épületeinek nagy része elpusztult.
1861. augusztus 21-én a híres Piazza Duomó-i csatában Giuseppe Garibaldi meghódította a várost és a II. Viktor Emánuel egyesült Olasz Királyságához csatolta.
Az 1908-as földrengés és cunami után a várost teljesen újjáépítették. Mindkét világháborút súlyos veszteségekkel élte túl, hiszen az olasz hadiflotta egyik fontos állomása volt.
Az 1970-es években alulmaradt Catanzaro városával szemben a regionális székhelyért való versenyben. Az ezt követő két évtizedben a nagyfokú munkanélküliség és bűnözés miatt a város hanyatlásnak indult, csak az 1990-es években a gazdaság és turizmus fellendítésével sikerült javítani az életkörülményeken.
Nevének alakulása[szerkesztés]
A történelem során a város neve többször is változott:
- Erythrà (Ερυθρά), a város neve a görög telepesek érkezése előtt;
- Rhègion, a görög gyarmatváros neve;
- Febèa, II. Dionüszosz türanossz uralkodása alatt;
- Rhègium, latin neve;
- Rhègium Julium, a város neve a római császáság idején;
- Rivàh, a város neve a szaracénok fennhatósága alatt;
- Rìsa,a város neve a normannok fennhatósága alatt ;
- Reggio és Regio, a város újkori neve;
- Reggio di Calabria majd Reggio Calabria, a város neve 1861 óta.
Népessége[szerkesztés]
A népesség számának alakulása:

Nyelv[szerkesztés]
A calabriai dialektus átmenetet képez a nápolyi nyelv és szicíliai nyelv között. Erős görög szubsztrátummal rendelkezik, ami a vidék évszázados görög hagyományaira vezethető vissza. A francia, az arab és – néhány területen – a spanyol nyelv is erős nyomott hagyott benne.
Közigazgatása[szerkesztés]
Reggio Calabria 33 városnegyede 15 kerületbe csoportosul:
- Centro Storico (Óváros)
- Pineta Zerbi - Tremulini - Eremo
- Santa Caterina - San Brunello - Vito
- Trabocchetto - Condera - Spirito Santo
- Rione Ferrovieri - Stadio - Gebbione
- Sbarre
- San Giorgio - Modena - San Sperato
- Catona - Salìce - Rosalì - Villa San Giuseppe
- Gallico - Sambatello
- Archi
- Ortì - Podàrgoni - Terreti
- Cannavò - Mosorrofa - Cataforìo
- Ravagnese
- Gallina
- Pellaro
Főbb látnivalói[szerkesztés]
A város fő látnivalói:
- Lungomare Falcomatà - liberty-stílusban kiépített tengerparti sétány, amelyet Olaszország legszebb kilométerének tartanak.
- Magna Graecia Nemzeti Múzeum - a város legnagyobb múzeuma, gazdag ókori dél-itáliai görög régészeti anyaggal. Ugyancsak itt vannak kiállítva a híres riacei bronzszobrok.
- Arena dello Stretto - a Messinai-szorosra néző tengerparti színház, mely az ókori görög-római színházak mintájára épült.
- Duomo - a város egyik legszebb építménye. A 10. században a normannok építették egy ókori templom alapjaira. A 17. században építették át mai barokk formájára.
- Castello Aragonese - a ma is álló vár elődjét a 6. században építették. Az évszázadok során nagy stratégiai jelentőséggel bírt, hiszen innen ellenőrzés alatt tartották a szorosban zajló hajóforgalmat. Ma múzeumként működik.
- Villa Zerbi - 17. századi nemesi palota, amelyet vörös színű mozaikok borítanak
- Oszmán-templom (Chiesa degli Ottomani) - a 10. század első felében bizánci stílusban épült templom.
- Teatro Cilea - a város operaháza. Az eklektikus stílusban felépült épületben 1931-ben tartották az első előadást.
- Terme Romane - a tengerparton álló római fürdők romjai
- Piazza Italia - a város főtere, amelyet Itália allegórikus, monumentális szobra díszít
- Lido Zerbi - a város egyik legszebb, finom homokos strandja
Kultúra[szerkesztés]
Múzeumok[szerkesztés]
A város jelentősebb múzeumai:
- Magna Graecia Nemzeti Múzeum - a város legnagyobb múzeuma, gazdag ókori dél-itáliai görög régészeti anyaggal. Ugyancsak itt vannak kiállítva a híres riacei bronzszobrok.
- Városi képtár - többek között Mattia Preti, Luca Giordano, Vincenzo Cannizzaro, Giuseppe Benassai, Ignazio Lavagna Fieschi, Andrea Cefaly, Lionello Spada festményeivel
- Püthagorász planetárium - csillagászati kiállítás és planetárium
- Hangszermúzeum
- Textilmúzeum
- Várostörténeti múzeum
Oktatás[szerkesztés]
A városban több felsőoktatási intézmény is működik, melyek kizárólag az utóbbi évtizedekben jöttek létre:
- „Mediterranea” Tudományegyetem (Università degli Studi "Mediterranea)" - 1986-ban alapították, mérnöki, jogi, agrártudományi karokkal.
- Dante Alighieri Egyetem (Università „Dante Alighieri”) - 1984-ben alapították. Ma nyelvészeti karokkal működik.
- Képzőművészeti Akadémia (Accademia di Belle Arti)
- Francesco Cilea Zenekonzervatórium (Conservatorio di Musica „Francesco Cilea”)
- Monsignor Vincenzo Zoccali Hittudományi Főiskola (Istituto Superiore Scienze Religiose „Monsignor Vincenzo Zoccali”)
- Közigazgatási Főiskola (Scuola Superiore della Pubblica Amministrazione)
Hagyományok[szerkesztés]
Fata morgana[szerkesztés]
Reggio Calabriát a fata morgana városának is nevezik, mivel délibáb-jelenség gyakran keletkezik a Messinai-szorosban. A szorosban kialakuló légrétegek bizonytalan egyensúlyi helyzete miatt a kialakuló képek alakja és mérete állandó változásban van, ami meseszerűvé teszi a természeti jelenséget. A legendák szerint az Itáliát fosztogató barbár seregek elérték a ködös Reggio városát is. Királyuk ekkor megparancsolta építsenek bárkákat és keljenek át Szicíliába. Ekkor egy gyönyörű női alakot pillantott meg a vízből kiemelkedve, aki mögött az ég kitisztult és csodálatos tengerpart képe vált láthatóvá. A király bűvöletében lóra ült és végzetébe vágtatott.
Szent György legendája[szerkesztés]
Szent György kultusza a városban a 11. századra nyúlik vissza, amikor Calabria a szaracénok állandó fenyegetettségének volt kitéve. 1086-ban a szaracénok elpusztították a Calamizzi-fokon álló templomot, de a város hercegének Borsai Rogernek sikerült támadásukat visszaverni. A legendák szerint Rogert a csatában maga Szent György segítette.
Gazdaság[szerkesztés]
A város rendelkezik Calabria régió legfejlettebb gazdaságával, noha messze elmarad olaszországi viszonylatban, sőt elmarad a nagyobb dél-olaszországi városokhoz (Nápoly, Bari, Taranto) viszonyítva is. A gazdasági élet fejlődését jelentősen hátráltatták a nagyobb földrengések is (legutóbb 1908-ban), amelyek során az épületeinek nagy része rombadőlt.
Az ipar vezető ágazata a textilipar valamint a kerámiaipar illetve a halászathoz kötődő élelmiszeripar (a városban gyárat üzemeltet a Coca-Cola valamint a Mauro Caffè is). A vegyipart a Liquichimica vállalat képviseli. Az Ansaldo-Breda egy vasúti gördülőanyag szerelő üzemet működtet, ezen felül a nemzeti vasúttársaságnak, a Ferrovie dello Stato-nak is működik egy szervizüzeme Reggioban.
A mezőgazdaság fő ágazatai a hagyományos halászat valamint a növénytermesztés (bergamott-narancs, olíva, jázmin, annóna).
A turizmus fejlesztésére az utóbbi évtizedekben jelentős befektetéseket eszközöltek. 2006-ban az ötödik, külföldiek által leglátogatottabb olaszországi város volt, ami betudható annak is, hogy a Szicília felé induló kompok a városból indulnak. A város fő vonzerejét a strandjai valamint a Magna Graecia Nemzeti Múzeum képezik.
Közlekedés[szerkesztés]
A város az A3-as autópálya végpontja, mely Salernón keresztül Nápolyig tart.
Országos jelentőségű főutak, melyek érintik:
- SS18 Tirrena Inferiore - az autópályával párhuzamos lefutású
- SS106 Jonica - Taranto városáig tart
- SS183 Aspromonte-Jonio -Melito di Porto Salvoig tart
- SS184 Delle Gambarie - Santo Stefano in Aspromonteig tart.
A város része az országos Eurostar Italia nagysebességű vasúthálózatnak. Főpályaudvara a Reggio Calabria Centrale. A Messinába tartó vonatok a Reggio Calabria Mare (korábban Stazione Maritima) pályaudvaron gördülnek a kompokra.
Reggio Calabria kikötője ma elsősorban személyforgalmat bonyolít le és egyike Olaszország legforgalmasabb kikötőinek. Innen indulnak a kompok Szicíliába valamint a Lipari-szigetekre. Az áruforgalmat a Reggio közelében fekvő Gioia Tauro-i kikötő bonyolítja le.
A légiközlekedést a Tito Minniti repülőtér bonyolítja le.
A városi tömegközlekedést az ATAM (Azienda Trasporti per l'Area Metropolitana) autóbuszai valamint a Trenitalia elővárosi vasútvonalai bonyalítják le.
Híres személyiségek[szerkesztés]
- Agathoklész (i. e. 360-289), szürakúza türannosza
- Umberto Boccioni (1882-1916), futurista festő
- Loredana Berte (1950-jelen), olasz énekesnő
- Francesco Contarino (1855-1933), matematikus
- Attilio da Empoli (1904-1948), olasz közgazdász
- Speleota Szent Éliás (863-930), katolikus szent
- Alfonso Frangipane (1891-1940), olasz festő
- Ibükosz(i. e. 6 század), görög költő
- Orazio Lazzarino (1880-1963), matematikus
- Püthagorász (i. e. 5 század), görög szobrász
- Theagenész (i. e. 6 század), görög irodalmár
- Donatella Versace (1955-jelen), divattervező
- Gianni Versace (1946-1997), divattervező
Testvérvárosok[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Rotter, Ekkehart. Kalabrien, Basilikata. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2009). ISBN 978-3770155415
- Blanchard, Paul. Southern Italy. London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Reggio Calabria témájú médiaállományokat.- Reggio Calabria Közigazgatási Hivatala
- Reggio Calabria megye hivatalos honlapja
- A város turisztikai hivatalának oldala
- Reggio Calabria.info


