Rezeda (növénynemzetség)
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rezeda határózótábla: R. indora, R. lutea, R. luteola, R. phyteuma
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rezeda témájú médiaállományokat és Rezeda témájú kategóriát. |
A rezeda (Reseda) a rezedafélék (Resedaceae) családjába tartozó nemzetség, melybe illatos lágy szárú növények tartoznak. Őshonosak a mediterrán vidéken Délnyugat-Ázsiától az Ibériai-félszigetig és a Kanári-szigetekig.
Jellemzők[szerkesztés]
Egy-, kétnyári vagy évelő növények, melyek 40–130 cm nagyságúra nőnek meg. Szárán a levelei 1–15 cm nagyságúak, a föld felől felfelé körkörös alakban épülnek fel. Formáját tekintve alakja szálas vagy ovális, osztottságát tekintve ép és hasadt is lehet. Virágzatát vékony, cövekszerűen álló, kalászszerűen elhelyezkedő, kicsi, 4-6 sziromból álló virágok alkotják fehér, sárga, narancs vagy zöld színben pompázva. A termése kicsi, száraz, kapszulaformájú, melyben a magok találhatók.
Fajok[szerkesztés]
Körülbelül 50-70 fajt sorolnak ide, beleértve a legismertebbeket az alábbiak szerint:
- Fehér rezeda (R. alba)
- Reseda aucheri
- Reseda complicata
- Reseda glauca
- Vadrezeda (R. lutea)
- Festő rezeda (R. luteola)
- Szagtalan rezeda (R.inodora)
- Reseda odorata
- Terpedt rezeda (R. phyteuma)
- Reseda pruinosa
- Reseda scoparia
- Reseda villosa
Magyarországon előforduló rezedák[szerkesztés]
Leggyakoribb a gyomtársulásokban országszerte megtalálható vadrezeda (Reseda lutea), jóval ritkább, általában útszéli gyomtársulások tagja a nagyra növő sárga vagy festő rezeda (Reseda luteola), Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[1] Száraz gyepeken szintén nem túl gyakori faj a terpedt rezeda (Reseda phyteuma), nagyon ritka és védett növény a szikes talajokon előforduló szagtalan rezeda (Reseda inodora).[2]
Hasznosítása[szerkesztés]
Szaporítása magról történhet, hiszen az átültetést rosszul tűri. Leghatásosabb ha rászórják az előkészített termőföldre majd vékony réteggel betakarják, illetve gyepre is lehet szórni a magjait.
A rezedák nem csak mutatós növények, hanem nagyon illatosak is. Jellegzetes édes ambrózia illatú a viráguk. Illatanyagát felhasználják parfüm vagy pot-pourri készítéséhez. A Viktoriánus korban kedvelt légfrissítő volt ezért ablakokban és cserepekben is termesztették. A rómaiak altatóként és a sebek gyógyításában, mint gyógyszert alkalmazták.
Hasonlóan a festő buzérhoz a festő rezeda gyökeréből készítettek sárga festéket. A 20. század végéig keresett volt a növény a festék előállítása miatt, azonban felváltották a szintetikus úton előállított olcsóbb sárga színanyagok.[3]
Charles Darwin felhasználta a R. odorata növényt tanulmányai során és a „A keresztező és önbeporzás hatása a növényvilágban” művében írt róla.
Galéria[szerkesztés]
-
Vadrezeda (R. lutea) -
Vadrezeda virága -
Festő rezeda (R. luteola) -
Festő rezeda virága -
Terpedt rezeda
(R. phyteuma) -
Terpedt rezeda virága -
R. odorata -
Fehér rezeda (R. alba)
.JPG)
.jpg)
Források[szerkesztés]
- ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Zsoldos Márton természetfestő blogja. zsoldosmarton.freeblog.hu, 2009. szeptember 30. [2009. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 21.)
- ↑ Daniel Zohary, Maria Hopf (2000). „Domestication of plants in the Old World”. Oxford: University Press, 209. o.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Reseda című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
