Rezeda (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Rezeda
Rezeda határózótábla: R. indora, R. lutea, R. luteola,  R. phyteuma
Rezeda határózótábla: R. indora, R. lutea, R. luteola, R. phyteuma
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermae)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Rezedafélék (Resedaceae)
Nemzetség: Rezeda (Reseda)
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rezeda témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rezeda témájú kategóriát.

A rezeda (Reseda) a rezedafélék (Resedaceae) családjába tartozó nemzetség, melybe illatos lágy szárú növények tartoznak. Őshonosak a mediterrán vidéken Délnyugat-Ázsiától az Ibériai-félszigetig és a Kanári-szigetekig.

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy-, kétnyári vagy évelő növények, melyek 40–130 cm nagyságúra nőnek meg. Szárán a levelei 1–15 cm nagyságúak, a föld felől felfelé körkörös alakban épülnek fel. Formáját tekintve alakja szálas vagy ovális, osztottságát tekintve ép és hasadt is lehet. Virágzatát vékony, cövekszerűen álló, kalásszerűen elhelyezkedő, kicsi, 4-6 sziromból álló virágok alkotják fehér, sárga, narancs vagy zöld színben pompázva. A termése kicsi, száraz, kapszulaformájú, melyben a magok találhatók.

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körülbelül 50-70 fajt sorolnak ide, beleértve a legismertebbeket az alábbiak szerint:

Magyarországon előforduló rezedák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leggyakoribb a gyomtársulásokban országszerte megtalálható vadrezeda (Reseda lutea), jóval ritkább, általában útszéli gyomtársulások tagja a nagyra növő sárga vagy festő rezeda (Reseda luteola). Száraz gyepeken szintén nem túl gyakori faj a terpedt rezeda (Reseda phyteuma), nagyon ritka és védett növény a szikes talajokon előforduló szagtalan rezeda (Reseda inodora).[1]

Hasznosítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szaporítása magról történhet, hiszen az átültetést rosszul tűri. Leghatásosabb ha rászórják az előkészített termőföldre majd vékony réteggel betakarják, illetve gyepre is lehet szórni a magjait.

A rezedák nem csak mutatós növények, hanem nagyon illatosak is. Jellegzetes édes ambrózia illatú a viráguk. Illatanyagát felhasználják parfüm vagy pot-pourri készítéséhez. A Viktoriánus korban kedvelt légfrissítő volt ezért ablakokban és cserepekben is termesztették. A rómaiak altatóként és a sebek gyógyításában, mint gyógyszert alkalmazták.

Hasonlóan a festőbuzérhoz a festő rezeda gyökeréből készítettek sárga festéket. A 20. század végéig keresett volt a növény a festék előállítása miatt, azonban felváltották a szintetikus úton előállított olcsóbb sárga színanyagok.[2]

Charles Darwin felhasználta a R. odorata növényt tanulmányai során és a „A keresztező és önbeporzás hatása a növényvilágban” művében írt róla.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zsoldos Márton természetfestő blogja. zsoldosmarton.freeblog.hu, 2009. szeptember 30. (Hozzáférés: 2009. december 21.)
  2. Daniel Zohary, Maria Hopf (2000.). „Domestication of plants in the Old World”. Oxford: University Press, 209. o.  

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Reseda című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rezeda (növénynemzetség) témájú médiaállományokat.