Rezeda (növénynemzetség)
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rezeda határózótábla: R. indora, R. lutea, R. luteola, R. phyteuma |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
A rezeda (Reseda) a rezedafélék (Resedaceae) családjába tartozó nemzetség, melybe illatos lágy szárú növények tartoznak. Őshonosak a mediterrán vidéken Délnyugat-Ázsiától az Ibériai-félszigetig és a Kanári-szigetekig.
Tartalomjegyzék |
Jellemzők [szerkesztés]
Egy-, kétnyári vagy évelő növények, melyek 40–130 cm nagyságúra nőnek meg. Szárán a levelei 1–15 cm nagyságúak, a föld felől felfelé körkörös alakban épülnek fel. Formáját tekintve alakja szálas vagy ovális, osztottságát tekintve ép és hasadt is lehet. Virágzatát vékony, cövekszerűen álló, kalásszerűen elhelyezkedő, kicsi, 4-6 sziromból álló virágok alkotják fehér, sárga, narancs vagy zöld színben pompázva. A termése kicsi, száraz, kapszulaformájú, melyben a magok találhatók.
Fajok [szerkesztés]
Körülbelül 50-70 fajt sorolnak ide, beleértve a legismertebbeket az alábbiak szerint:
- Fehér rezeda (R. alba)
- Reseda aucheri
- Reseda complicata
- Reseda glauca
- Vadrezeda (R. lutea)
- Festő rezeda (R. luteola)
- Szagtalan rezeda (R.inodora)
- Reseda odorata
- Terpedt rezeda (R. phyteuma)
- Reseda pruinosa
- Reseda scoparia
- Reseda villosa
Magyarországon előforduló rezedák [szerkesztés]
Leggyakoribb a gyomtársulásokban országszerte megtalálható vadrezeda (Reseda lutea), jóval ritkább, általában útszéli gyomtársulások tagja a nagyra növő sárga vagy festő rezeda (Reseda luteola). Száraz gyepeken szintén nem túl gyakori faj a terpedt rezeda (Reseda phyteuma), nagyon ritka és védett növény a szikes talajokon előforduló szagtalan rezeda (Reseda inodora).[1]
Hasznosítása [szerkesztés]
Szaporítása magról történhet, hiszen az átültetést rosszul tűri. Leghatásosabb ha rászórják az előkészített termőföldre majd vékony réteggel betakarják, illetve gyepre is lehet szórni a magjait.
A rezedák nem csak mutatós növények, hanem nagyon illatosak is. Jellegzetes édes ambrózia illatú a viráguk. Illatanyagát felhasználják parfüm vagy pot-pourri készítéséhez. A Viktoriánus korban kedvelt légfrissítő volt ezért ablakokban és cserepekben is termesztették. A rómaiak altatóként és a sebek gyógyításában, mint gyógyszert alkalmazták.
Hasonlóan a festőbuzérhoz a festő rezeda gyökeréből készítettek sárga festéket. A 20. század végéig keresett volt a növény a festék előállítása miatt, azonban felváltották a szintetikus úton előállított olcsóbb sárga színanyagok.[2]
Charles Darwin felhasználta a R. odorata növényt tanulmányai során és a „A keresztező és önbeporzás hatása a növényvilágban” művében írt róla.
Galéria [szerkesztés]
-
Vadrezeda (R. lutea)
-
Vadrezeda virága
-
Festő rezeda (R. luteola)
-
Festő rezeda virága
-
Terpedt rezeda
(R. phyteuma) -
Terpedt rezeda virága
-
R. odorata
-
Fehér rezeda (R. alba)
.JPG)
.jpg)
Források [szerkesztés]
- ↑ Zsoldos Márton természetfestő blogja. zsoldosmarton.freeblog.hu, 2009. szeptember 30. (Hozzáférés: 2009. december 21.)
- ↑ Daniel Zohary, Maria Hopf (2000.). „Domestication of plants in the Old World”. Oxford: University Press, 209. o.
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Reseda című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
