Reykjanes-félsziget
| Reykjanes-félsziget (Suðurnes) | |
 | |
| A félszigeten lapos síkok választják el a lávafolyásokból kialakult hátakat | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Izland |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 33,6 fő/km² |
| Terület | 829 km2 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 621 m |
| Elhelyezkedése | |
 Reykjanes-félsziget
Pozíció Izland térképén
| |
 é. sz. 63° 55′ 43″, ny. h. 22° 07′ 22″Koordináták: é. sz. 63° 55′ 43″, ny. h. 22° 07′ 22″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reykjanes-félsziget témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
A Reykjanes-félsziget (más néven Reykjanesskagi) Izland fővárosa, Reykjavík mellett található a sziget délnyugati részén. A vulkáni utóműködés számos hőforrást és kénforrást táplál a félsziget déli részén a Kleifarvatn tó környékén, a Krýsuvík geotermális területen. Itt műkögik a Svartsengi geotermális erőmű. Az erőműből származó meleg, sok ásványi anyagot tartalmazó víz hasznosítására épüt uszodát a helyiek „kék lagúna” (izlandiul: Bláa Lónið) néven emlegetik. A félszigetet borító lávamező az elmúlt néhány ezer évben alakult ki.
A Grindavík melletti Alfagjá hasadékvölgy felett a „Szerencsés Leif” (más néven Miðlína) híd ível át. Itt válik szét egymástól az eurázsiai és az észak-amerikai kontinentális lemez. A hidat 2002-ben adták át, és Leif Eriksson izlandi felfedezőről nevezték el — ő 500 évvel Kolumbusz Kristóf előtt jutott el Európából Amerikába. A félsziget partvidékén van néhány halászkikötő is, mint például Grindavík és Njarðvík. A félszigeten található Keflavík is, amely a Keflavík nemzetközi repülőtérnek ad otthont, illetve a Leifur Eriksson légikikötőnek.
Lemeztektonika és vulkánosság[szerkesztés]
A félsziget egy, a Közép-Atlanti hátság két szegmensét összekötő transzform vető mentén fekszik. Az egyik szegmens a Reykjanes-hátság, a ami víz alatt fekszik, a másik tőle keletre Izland szigetén a történelmi okból is nevezetes Thingvellír területen folytatódik. Maga a vető több oldaleltolódásos (strike-slip) törésvonalból áll össze; az ilyenek jellemzően (mint esetünkben is) széthúzásos feszültségtérben alakulnak ki. A széthúzó erő nagyjából kelet–nyugat irányú; így távolodik egymástól az Észak-Amerikai és az Eurázsiai kőzetlemez. A bazaltos magma az elmozduló kőzettestek közötti gyengeségi zónákban nyomul fel. E törések mentén az aktív időszakokban repedések, hasadékok alakulnak ki.
A 2023-as aktív szakasz[szerkesztés]
A Fagradalsfjall törészóna a 2023-as kitöréssorozat előtt hosszú ideig passzív volt; összességében pedig a félszigeten a vulkanizmus mintegy 800 év szünet után indult újra. Az aktív periódusok több évtizedig is eltarthatnak. A 2023-ban kezdődött aktív szakasz is jó eséllyel elhúzódik, kisebb-nagyobb megszakításokkal.
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
-
„Szerencsés Leif” híd -
A 41-es út Keflavík és Njardvík közt -
Reykjanesvirkjun Geotermális erőmű -
Grindavík
,_Grindav%C3%ADk.JPG)
-
Krisuvik -
Sós tó -
Keflavík nemzetközi repülőtér
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Reykjanes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
