Restitutio in integrum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A restitutio in integrum (magyarul előbbi állapotba való visszahelyezés) sajátos jogintézmény.

A római jogban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római jogban a pretori jogból származó az a rendkivüli jogorvoslat, melynek célja a szigorú jog alkalmazása által valakit ért hátrányt orvosolni azért, mert a hátrányt szenvedettnek különös viszonyai mellett a szigoru jognak alkalmazása a méltányossággal ellenkezik. Célja tehát a szigorú jog (jus scriptum) és a méltányosság (aequitas) között támadt ellentétnek kiegyenlítése. Az E. hatása a sérelmes eset beállta előtti állapotnak helyreállítása. Nem a jog, hanem a véletlen, vagy a sértettnek saját hanyagsága által okozott sérelem ellen E.-nek nincs helye. Jogszerü okok az E.-re (justa causa restitutionis) a kiskoruság; a távollét (absentia) s jelesül az állam érdekében tartott távollét (a. reipublicae causa); az igazságszolgáltatásnak megtagadása és általános záradékkép (generalis clausula) bármely más tényleges akadály, melyet a biró figyelembe vételre méltónak talál (item si qua alia justa causa esse videbitur), l.

Mai jogszabályokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]