Rerrich Béla (műépítész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rerrich Béla
Született1881. július 25.
Budapest
Elhunyt1932. február 23. (50 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiRerrich Béla
Foglalkozásaépítész
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (46. parcella, 1. sor, 97. sír)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rerrich Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rerrich Béla (Budapest, 1881. július 25. – Budapest, 1932. február 23.) műépítész, kertművész. Fia, ifjabb Rerrich Béla olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Rerrich Béla, a Magyar Kir. Kertészeti Tanintézet igazgatója 1923-ban (Baranski Emil festménye)

Rerrich Béla építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Egyik jeles tanára Pecz Samu volt. Jeles építészeket, s építész tanárokat képzett, köztük Arvé Károlyt, Nagy Károlyt, Sándy Gyulát és a szegedi Dóm téregyüttes megalkotóját Rerrich Bélát.[1] Rerrich építész volt, egyben kiváló belsőépítész és a kerttervezés főiskolai tanára. Kertépítészként is dolgozott, tervezett kisebb házikerteket, díszes geometrikus kerteket és parkokat, falikutakat.

A kerttel, mint az építészeti alakítás tárgyával és mint feladattal 1881-ben, első Angliai tanulmányútja során találkozott. Második szakmai tanulmányútja már kifejezetten ezt a célt szolgálta: megismerni a kertépítészeti alakítás műfaji sajátosságait. 1907-ben Versailles-be utazott, hogy kertművészetet és kerttervezést tanuljon. Versailles-i tanulmányai mellett Párizsban, Édouard André kertépítész műtermében dolgozott, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzen. Ezt követően visszatért Angliába és Thomas Hayton Mawson(wd) kerttervező műhelyében kertépítészeti terveket készített.

Rerrich oktató és tervező munkájában szakított a korra jellemző gyűjteményes kertek modorossá vált sematizmusával. Ő volt a mértani kert megteremtője és elterjesztője Magyarországon, s ezzel a modern európai kertművészet hazai előfutára, akinek elévülhetetlen érdeme, hogy munkája révén a hazai kerttervezés és a kertművészet oktatása ma is lépést tart az európai fejlődéssel. Munkája azonban nemcsak egy stíluskorszak megjelenéséhez kötődik. Általános érvényű megállapítása, hogy „az építészet és a kertművészet lényegét tekintve ugyanaz: alakítás a térben, téralkotás. Az anyag és a kivitelezés különböző, de az alakításhoz szükséges gondolkodási folyamat és a kifejlesztés elvei azonosak”.

Rerrich kertjei szabályos, mértani formákba szerkesztett, tiszta, áttekinthető alaprajzon épülnek fel, amelyet a növényzet mintegy térbeli keretbe foglal. A növényalkalmazás egységességével követi a szabályos alaprajzi formákat és határozott, markáns jelleget ad a térkompozíciónak.

Valójában a tájépítészet hazai úttörője Rerrich Béla, nemcsak önmagában az épületek, s azok célszerűségére és esztétikai megjelenítésére helyezte a hangsúlyt, hanem arra is, hogyan illik bele az épített környezet az adott természeti és emberi kulturális környezetbe. Kertművészeti alkotásai meghatározó szerepűek voltak kora modern hazai kertépítészetének formálásában és a kerttervezés oktatás megalapozásában.

A Dóm tér épületegyüttese Szegeden[szerkesztés]

Belsőépítészet, kertépítészet Szegeden[szerkesztés]

Idősebb Rerrich Béla és fia, ifjabb Rerrich Béla sírja Budapesten. Kerepesi temető 46-1-97.

A püspöki palota belső enteriőrjének kialakítása is Rerrich Bélára várt, s azt igen sikeresen megoldotta. Bálint Sándor idézi ezzel kapcsolatban Rerrich kortársának, Ybl Ervinnek a megnyilatkozását: „előcsarnokokat, lépcsőházakat és különböző termeket kellett itt az előkelő tartózkodás és kényelem jegyében terveznie. Különösen az előcsarnokok és a lépcsőház kiképzése sikerült jól. Mind térhatás, mind a részletek szempontjából itt igazán művészit alkotott. A márvány, fém, üveg, fa, aranyozott tégla, és a fehér fal együttese fölött modern szellem uralkodik, bár egyes motívumokban Rerrich régi hagyományokat dolgozott föl. A püspöki dolgozó szoba kényelmes eleganciájával, a szalon romantikus rokokójával és az ebédlő barátságos egyszerűségével árulja el a jó ízlést. Viszont igazi ókeresztényi puritánság hatja át a szemináriumi kápolna belsejét. Szerencsés harmóniáját azonban nem szabad megzavarni oda nem való szentképekkel.”[2] Bálint Sándor jelzi 1959-ben, hogy bizony amitől Ybl Ervin óvott, az megtörtént, oda nem illő szentképeket tettek időközben a kápolnába, természetesen a képeket könnyű lecserélni, ez folyamatos változás alatt van.

Rerrich Béla Szegeden a püspöki palotán kívül többek között a klinikák kertjeit is megtervezte és kertépítészként a megvalósításban is vezető szerepet vállalt.

Ismert épületei[szerkesztés]

Tervben maradt épületek[szerkesztés]

Egyéb építményei[szerkesztés]

Kötetei[szerkesztés]

  • A reneszansz és a modern kert művészete; Franklin Ny., Budapest, 1909 (Az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai)
  • A játéktér, mint szociális irányú városépítészeti és kertművészeti feladat; Németh J., Budapest, 1919
  • Kertes ház. Hogyan építsem meg kertes házamat és hogyan rendezzem be házi kertemet?; Franklin, Budapest, 1922
  • A kert rendezésének mestersége és művészete; Légrády, Budapest, 1923
  • Räde Károly–Rerrich Béla: Virágos Budapest, virágos Magyarország. Útmutatás ablakaink és erkélyeink virágdíszítésére, virágaink ápolására; Szfv. Háziny., Budapest, 1929
  • Räde Károly–Rerrich Béla: Virágos Budapest. Ablakaink és erkélyeink díszítése; Székesfőv. házi Ny., Budapest, 1913
  • Régi-Rerrich Béla: A szegedi templomtér; Egyetemi Ny., Budapest, 1933

Emlékezete[szerkesztés]

  • Budapesten az ELMÜ-lakóház oldalán dombormű őrzi az emlékét.[17]
  • Szegeden teret neveztek el róla.
  • Születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a róla elnevezett téren.
  • Rerrich Béla emlékülés Szegeden halálának 70. évfordulója alkalmából (szervezte a Csongrád megyei Urbanisztikai Egyesület).
  • A tájépítész hallgatók szakkollégiuma Rerrich Béla nevét vette fel.

Képtár[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ld. Déry i. m. 43. o.
  2. Ybl Ervin: A szegedi Templom tér (Dóm tér) épületeinek iparművészeti értékei. = Magyar Iparművészet, 1932
  3. Vasbetonszerkezetű, széles folyosóra fűzött teremsoros, ebben az időszakban több hasonló szerkezetű iskolát építettek Budapesten más építészek is. Budapest iskola- és kislakás építő programjára hatást gyakoroltak többek közt Pártos Gyula Mester utcai iskolája (IX. ker. Mester utca 19. sz.), Schulek János Pannónia utcai iskolája (XIII. ker. Pannónia u. 88–90.), Rerrich Gömb utcai iskolája is ezekhez tartozik. Lásd Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet i. m. 162. o.
  4. Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Ny., Bp., 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete), 57. o.
  5. Székesfővárosi kislakásos bérházak. Szecessziós Magazin online
  6. a b c d e f g h i Gerle, i. m., 165. o.
  7. Sváb Gyula: Újabb állami népiskolák. In.: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. 48. évf. 2. szám
  8. Gerle, i. m., 184. o.
  9. A karcagi Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár építéstörténete, honlapján
  10. Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963-719-328-6
  11. műemlékem.hu - ELMÜ lakóház, Budapest 11. www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  12. Az Erzsébet-emlékmű. Művészet. Lyka Károly (szerk.), 12. évf. 1913. 6. szám, 206–213. oldal
  13. https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=25&layout=s
  14. https://www.kozterkep.hu/40298/pro-patria-1914-1918#
  15. https://www.kozterkep.hu/1743/pecz_samu_kut_budapest_beran_lajos_1929.html
  16. Ilyés Gábor helytörténész: A Morgó kocsmáról elnevezett temető és utca. Nyíregyháza honlapja. Első kézből rovat., 2013. október 30. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  17. Mozgalom, Köztérkép: Rerrich Béla-dombormű - Budapest (1928) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

Források[szerkesztés]

  • Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000. 270 o. ill. ISBN 9630034905 Rerrich Béláról ld. 43., 140., 148., 162., 164., 190.
  • Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000. 759 o. ill. ISBN 9637193286 Dóm téregyüttesről ld. 375-376. o.
  • Somorjai Ferenc: Szeged. [A fényképeket kész., valamint a grafikákat rajz. Somorjai Ferenc.] ; [a térképeket rajz. Zsiga Attila László] 3. jav., bőv. kiad. (Ser. Panoráma : magyar városok, ISSN 0134-1812) Budapest, Medicina, 2002. 325 p. ill. Bibl. pp. 316. ISBN 9632438604 Püspöki palota ld. 69-70. o.
  • Bálint Sándor: Szeged városa. Szeged, Lazi Bt., 2003. 178 o. Rerrich Béláról és az ő Dóm téregyütteséről ld. 140-146. o.
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. ISBN 963 15 4278 5

További információk[szerkesztés]