Rerrich Béla
| Rerrich Béla | |
_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz.jpg&filetimestamp=20091206233755) |
|
| Született | Budapest 1881. július 25. |
| Elhunyt | Budapest 1932. február 23. (50 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Fontosabb munkái | Dóm tér, Szeged Gömb utcai iskola, Budapest |
Rerrich Béla (Budapest, 1881. július 25. – Budapest, 1932. február 23.) műépítész, kertépítőművész. Fia, ifjabb Rerrich Béla olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete, munkássága
Rerrich Béla építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Egyik jeles tanára Pecz Samu volt, aki 30 évig oktatott a Műegyetemen, s építészgenerációk szerkezeti tudásának megalapozásában szerzett nagy érdemeket. Jeles építészeket, s építész tanárokat képzett, köztük Arvé Károlyt, Nagy Károlyt, Sándy Gyulát és a szegedi Dóm téregyüttes megalkotóját Rerrich Bélát.[1] Rerrich építész volt, s egyben kiváló belső építész és a kerttervezés főiskolai tanára. Kertépítészként is dolgozott, tervezett kisebb házikerteket, díszes geometrikus kerteket és parkokat, falikutakat. Valójában a tájépítészet hazai úttörője Rerrich Béla, nemcsak önmagában az épületek, s azok célszerűségére és esztétikai megjelenítésére helyezte a hangsúlyt, hanem arra is, hogyan illik bele az épített környezet az adott természeti- és emberi kulturális környezetbe. Ma már okleveles táj- és kertépítész mérnököket képeznek a Budapesti Corvinus Egyetemen, mindezzel együtt hazánkban a tájépítészet elismertsége és keresettsége igen elmaradott a nálunk jóval fejlettebb angolszász- és nyugat-európai országokéhoz képest.
[szerkesztés] A Dóm tér épületegyüttes Szegeden (épült 1929-1932)
[szerkesztés] Belső építészet, kertépítészet Szegeden
A püspöki palota belső interieurjének kialakítása is Rerrich Bélára várt, igen sikeresen megoldotta. Bálint Sándor idézi ezzel kapcsolatban Rerrich kortársának, Ybl Ervinnek megnyilatkozását: "előcsarnokokat, lépcsőházakat és különböző termeket kellett itt az előkelő tartózkodás és kényelem jegyében terveznie. Különösen az előcsarnokok és a lépcsőház kiképzése sikerült jól. Mind térhatás, mind a részletek szempontjából itt igazán művészit alkotott. A márvány, fém, üveg, fa, aranyozott tégla, és a fehér fal együttese fölött modern szellem uralkodik, bár egyes motívumokban Rerrich régi hagyományokat dolgozott föl. A püspöki dolgozó szoba kényelmes eleganciájával, a szalon romantikus rokokójával és az ebédlő barátságos egyszerűségével árulja el a jó ízlést. Viszont igazi ókeresztényi puritánság hatja át a szemináriumi kápolna belsejét. Szerencsés harmóniáját azonban nem szabad megzavarni oda nem való szentképekkel."[2] Bálint Sándor jelzi 1959-ben, hogy bizony amitől Ybl Ervin óvott, az megtörtént, oda nem illő szentképeket tettek időközben a kápolnába, természetesen a képeket könnyű lecserélni, ez időközben mindig változás alatt van.
Rerrich Béla mind a püspöki palota, mind a klinikák kertjeit megtervezte és megvalósította mint kertépítőművész. Közben jött a II. világháború, s a sok változás, a kertművészeti elemek egyszerűsödtek mind a püspöki palotában, mind a városban. Mostanság kezd fellendülni a park- és kertkultúra, olyannyira, hogy már a Dóm téren is virágos ládákat helyeztek el, holott eddig a Dóm térnek egyetlen kapcsolata volt a természettel, s pedig a fölötte elterülő mediterrán ég, s ez is biztosította nemes egyszerűségét és fenségességét. Változnak az idők.
[szerkesztés] Alkotásai
[szerkesztés] Emlékezete
- Szegeden teret neveztek el róla.
- Születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a róla elnevezett téren.
- Rerrich Béla emlékülés Szegeden halálának 70. évfordulója alkalmából. (Szervezte a Csongrád megyei Urbanisztikai Egyesület.)
- A tájépítész hallgatók szakkollégiuma Rerrich Béla nevét vette fel.
[szerkesztés] Jegyzetek és források
- ↑ Ld. Déry i.m. 43. o.
- ↑ Ybl Ervin: A szegedi Templom tér (= Dóm tér) épületeinek iparművészeti értékei. = Magyar Iparművészet, 1932.
- ↑ Vasbetonszerkezetű, széles folyosóra fűzött teremsoros, ebben az időszakban több hasonló szerkezetű iskolát építettek Budapesten más építészek is. Budapest iskola- és kislakás építő programjára hatást gyakoroltak többek közt Pártos Gyula Mester utcai iskolája (IX. ker. Mester utca 19. sz.), Schulek János Pannónia utcai iskolája (XIII. ker. Pannónia u. 88-90.), Rerrich Gömb utcai iskolája is ezekhez tartozik. Lásd Déry Attila- Merényi Ferenc: Magyar építészet i. m. 162. p.
- Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000. 270 o. ill. ISBN 9630034905 Rerrich Béláról ld. 43., 140., 148., 162., 164., 190.
- Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000. 759 o. ill. ISBN 9637193286 Dóm téregyüttesről ld. 375-376. o.
- Somorjai Ferenc: Szeged. [A fényképeket kész., valamint a grafikákat rajz. Somorjai Ferenc.] ; [a térképeket rajz. Zsiga Attila László] 3. jav., bőv. kiad. (Ser. Panoráma : magyar városok, ISSN 0134-1812) Budapest, Medicina, 2002. 325 p. ill. Bibl. pp. 316. ISBN 9632438604 Püspöki palota ld. 69-70. o.
- Bálint Sándor: Szeged városa. Szeged, Lazi Bt., 2003. 178 o. Rerrich Béláról és az ő Dóm téregyütteséről ld. 140-146. o.
