Remete-barlang (Kővágószőlős)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Remete-barlang
Jakab-hegy Remete-barlang.JPG
A Remete-barlang egyik bejárata
Hossz 10 m
Magasság kb. 560 m
Hely Kővágószőlős, Jakab-hegy
Hegység Mecsek
Típus mesterséges?
Kataszteri szám 4120-171

A kővágószőlősi Remete-barlang a Mecsek hegységben található Jakab-hegy déli letörésénél, a Zsongor-kőnél lévő kis kőodú volt. A barlang egyéb nevei: Jakabhegyi mesterséges barlang, Jakabhegyi Remetebarlang, Jakab-hegyi Remete-barlang. Kataszteri száma: 4120-171.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zsongor-kő felső szintjének sziklaalakzatában nyílt körülbelül 560 méter tengerszint feletti magasságban – gyakorlatilag a Jakab-hegy délnyugati peremén – a Pálos kolostor romjaitól mintegy 400 méterrel délnyugatra. A barlang helye térképen jelölve. FIR feldolgozása dr. Szentes Györgynek köszönhető.

Az átmenőbarlangnak egy nem járható méretű „ablaka” is volt. Térképét 1998. május 1-jén Eszterhás István és Szenti Tamás készítette el.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabó Pál Zoltán megfigyelése szerint valószínűleg mesterséges eredetű volt a két bejáratú barlang. Ez az elmélet terjedt el széles körben. A szilárd kötésű permi vörös homokkőbe vésték a 2 méter széles, 3 méter hosszú és 1,6 méter magas üreget. Sánc övezte. Nem valószínűsíti hogy remeték készítették, mert szerinte az sokkal ősibb. Keletre közvetlen szomszédságában egy nagyobb méretű már beomlott. Nyugat felé kissé távolabb is talált egyet beomolva. Szerinte a sánc népének őrhelyei voltak, hiszen a horvát hegyeken gyújtott tűzjeleket innen lehetett a legpompásabban megfigyelni. Eszterhás István nem látja mesterséges eredetűnek, inkább az képzelhető el, hogy a mennyezetről levált köveket emberek vitték ki a belőle. Cseri Dezső tektonikus kialakulásúnak tartotta. Eszterhás is ezt a nézetet fogadja el, azzal a kiegészítéssel, hogy a törési síkok mentén inkassziós kőzetkipergéssel bővült az üreg.

Hiedelmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hagyomány szerint egykor pálos szerzetes lakott benne, innen van az elnevezése. Egy másik hiedelem szerint az a lány aki átbújik rajta, még abban az évben férjhez megy.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cseri Dezső: Mecseki évezredek. Búvár, 1989. 11. szám
  • Eszterhás István: A Jakab-hegy barlangjai. (Kézirat a Vulkánszpeleológiai Kollektíva Évkönyvében, a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Osztályán és az MKBT Adattárában, 1998. p. 83-102.)
  • Karádi Károly – dr. Oppe Sándor szerk.: Mecsek és környéke útikalauz. (Bp. 1979. p. 62., 399.)
  • Kiss József: Mecseki útmutató. (Pécs, 1918. p. 33.)
  • Simor Margit: Virágzik a kankalin a Mecseken. (Turista, 1961. (7. évf.) 3. sz. p. 11.)
  • Szabó Pál Zoltán: A földrajzi helyzet Pécs fejlődésében. (Pannónia, 1940. (VI. évf.) Pécs. p. 394, 395.)
  • Szabó Pál Zoltán: A Jakabhegy. (Földrajzi Közl. 1935. 63. évf. Bp. p. 405, 406.)
  • Szabó Pál Zoltán: A Mecsek és a Villányi-hegység barlangjai. (Karszt- és Barlangkutató, 1961. I. Bp. p. 16.)

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]