Erich Maria Remarque

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Remarque szócikkből átirányítva)
Erich Maria Remarque
Erich Maria Remarque
Erich Maria Remarque
Élete
Született1898. június 22.
Osnabrück, Németország
Elhunyt1970. szeptember 25. (72 évesen)
Locarno, Svájc
SírhelyRonco sopra Ascona Cemetery
Nemzetiségnémet
Házastársa1) Ilse Jutta Zambona(1925-19??, 1938-1957)
2) Paulette Goddard (1958–1970)
Pályafutása
Első műveÁlomzug (1920)
Fontosabb műveiNyugaton a helyzet változatlan (1929)
Kitüntetései
  • a Német Szövetségi Köztársaság Rendjének nagykeresztje (1967)
  • Vaskereszt
  • Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendje
Hatottak ráImmanuel Kant, Karl May, Frank Wedekind, Rainer Maria Rilke
HatásaWilliam March
Erich Maria Remarque aláírása
Erich Maria Remarque aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Erich Maria Remarque témájú médiaállományokat.

Erich Maria Remarque (született Erich Paul Remark;[1] Osnabrück, Németország, 1898. június 22. – Locarno, Svájc, 1970. szeptember 25.) német pacifista és antifasiszta író.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Katolikus munkáscsalád gyermekeként született. Apja Peter Franz Remark (*1867 június 14., Kaiserwerth), anyja Anna Maria Stallknecht (*1871. november 21., Katernberg), aki iránti tiszteletből később felvette annak középső nevét, s a Remarque-ból Remarkra németesedett családnevét visszaváltoztatta Remarque-ra. Tizenhat évesen kezdett el írni, esszéket, verseket, s egy regénnyel is megpróbálkozott, amelyet később, 1920-ban fejezett be Álomzug címmel.

Tizennyolc évesen besorozták katonának. 1917. június 12-én a nyugati frontra került, ahol július 31-én bal lábát, jobb kezét, illetve a nyakát repeszdarabok sebesítették meg. Katonai kórházba került, s a háború végéig ott is maradt.

A háború után több állása is volt, többek közt könyvtáros, üzletember, tanár, újságíró és szerkesztő. 1925-ben elvette Ilse Jutta Zambonát, akitől nemsokára el is vált, aztán 1938-ban újra elvette.

1929-ben megjelent háborúellenes remekműve, a Nyugaton a helyzet változatlan hatalmas sikert aratott. A könyv feltárja a front legembertelenebb körülményeit, melyben az éhínség, a sár, a sérülések, a patkányok és a betegségek legalább annyira veszélyes ellenségek, mint a szemben álló hadsereg.

Hitler hatalomra jutásakor az író műveit nemzet- és becsületellenesnek minősítették és nyilvánosan elégették, az íróról elterjesztették, hogy nem vett részt az első világháborúban, hogy zsidó származású, s hogy a neve nem Remarque, hanem Kramer (ennek fordított olvasata a Remark). Mindez persze náci koholmány volt, de propagandagépezetük hatásosan tette a dolgát. Remarque 1933-ban Svájcba emigrált. 1938-ban megvonták német állampolgárságát.

1939-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba első feleségével, 1948-ban tért vissza Svájcba és ott is élt egészen haláláig.

Művészete[szerkesztés]

Első műveiben az I. világháború szörnyűségeit és következményeit írja le a részt vevő katonák szempontjából. A front embertelen körülményeitől kezdve a boldog/boldogtalan hazatérésig minden katonai megpróbáltatás benne van regényeiben. A két világháború közötti Németország, a weimari köztársaság, az infláció, az egyszerű hétköznapi emberek problémái és a nácizmus születése hiteles képet adnak a kor társadalmáról.

Későbbi témái az 1930-as évek és a II. világháború alatti emigráció nehézségei, megpróbáltatásai és a koncentrációs táborok mindennapjai. Ezekben a megrendítő regényekben a nácizmus és fasizmus áldozatainak szenvedéseit írta le, de szinte mindegyik művében fontos helyet kap a szerelem, amely melegséget és reményt nyújt a kétségbeejtő élethelyzetekben.

Erich Maria Remarque a 20. század egyik legsikeresebb írója, regényeit megfilmesítették, DVD-re vették, számtalan nyelvre lefordították.

Művei[szerkesztés]

Regények[szerkesztés]

Egyéb művek[szerkesztés]

  • Der Feind (1931) novellák
  • Der letzte Akt (1955) forgatókönyv
  • Die letzte Station (1956) színmű
  • Die Heimkehr des Enoch J. Jones (1988) színmű
  • Ein militanter Pazifist (1994) interjúk, esszék

Magyarul[szerkesztés]

1944-ig[szerkesztés]

  • Nyugaton a helyzet változatlan; ford. Benedek Marcell; Dante, Bp., 1929 (Halhatatlan könyvek)
  • És azután ...; ford. Benedek Marcell; Dante, Bp., 1931
    • (Győztesek és legyőzöttek; Vissza a háborúból címen is)
  • Három bajtárs; ford. Lorsy Ernő; Athenaeum, Bp., 1938

1945–1989[szerkesztés]

  • A Diadalív árnyékában. Regény; ford. Szinnai Tivadar; Dante, Bp., 1946
  • Szerelem és halál órája. Regény; ford., előszó Ungvári Tamás; Magvető, Bp., 1959 (Világkönyvtár)
  • Három bajtárs. Regény; ford. Majtényi Erik; Irodalmi, Bukarest, 1969 (Horizont könyvek)
  • Szeresd felebarátodat; ford. Gergely Erzsébet; Magvető, Bp., 1976 (Világkönyvtár)
  • A Diadalív árnyékában. Regény; ford. Mészáros Klára; Európa, Bp., 1979
  • Éjszaka Lisszabonban; ford. Szíjgyártó László; Magvető, Bp., 1979 (Világkönyvtár)

1990–[szerkesztés]

  • Szikrányi élet; ford. Haynal Katalin; Árkádia, Bp., 1991
  • Hiába futsz; ford. Nemes László; Fabula, Bp., 1991
  • A fekete obeliszk. Egy megkésett ifjúság története. Regény; ford. Villányi György; Tulipán, Bp., 1992
  • A paradicsomban is ott a pokol; ford. Nemes László; Fabula, Bp., 1992
  • Csend Verdun felett; ford. Gergely Erzsébet, utószó Thomas Schneider; Fátum-ars–Merényi, Bp., 1994 ISBN 963-8367-44-X
  • Győztesek és legyőzöttek; ford. Benedek Marcell; Fátum-ars, Bp., 1994
    • (És azután... ; Vissza a háborúból címen is)
  • A katona; szerk. Thomas Schneider; Merényi, Bp., 1995
  • Az ígéret földje; ford. Tandori Dezső; Aquila, Debrecen, 2000 ISBN 963-679-106-6
  • Állomás a horizonton / Az álomzug / Gam / Állomás a horizonton; ford. Tandori Dezső; Aquila, Debrecen, 2000 ISBN 963-679-101-5
  • Vissza a háborúból. Szabó Lőrinc Remarque-fordítása; sajtó alá rend., jegyz., tan. Juhász Gábor és Szemán Renáta, fordítást követő bírósági eljárás anyagát sajtó alá rend., tan. Busku Anita Andrea; ME BTK, Miskolc, 2008 (Szabó Lőrinc füzetek)[4]
    • (És azután ...; Győztesek és legyőzöttek címen is)
  • Nyugaton a helyzet változatlan; ford. Ortutay Katalin; Cartaphilus, Bp., 2008 (Filmregények)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Murdoch, Brian: The Novels of Erich Maria Remarque: Sparks of Life. (hely nélkül): Camden House. 2006. 2–3. o. = Studies in German Literature, Linguistics and Culture, ISBN 1571133283  
  2. ↑ a b c Magyarul az Állomás a horizonton c. gyűjteményes kötetben jelent meg
  3. ↑ Magyarul 1931-ben jelent meg Benedek Marcell fordításában, DANTE-kiadásban - a mű a Nyugaton a helyzet változatlan folytatása.
  4. ↑ Vissza a háborúból. Szabó Lőrinc Remarque-fordítása; Miskolci Egyetem, Miskolc, 2008

Források[szerkesztés]

  • Világirodalmi kisenciklopédia. 2. köt. Budapest: Gondolat, 1984. Remarque lásd 261. o. ISBN 963-281-376-6
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erich_Maria_Remarque&oldid=26785396”