Reményi Ede

Reményi Ede (1828–1898). Illusztráció a Vasárnapi Újságból.

Reményi Ede (ülve) és Johannes Brahms

Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.

Élete

Tanulmányait szülővárosában kezdte, 9 évesen már hangversenyezett. Zenei tanulmányait 1842 és 1845 között folytatta a bécsi konzervatóriumban, Josef Böhmnél. 20 éves korában, Bécsből hazatérve, részt vett a szabadságharcban. Görgei Artúr segédtisztje, majd kedvenc hegedűse lett, emiatt külföldi emigrációba kényszerült a szabadságharc leverése után. Konstantinápolyon, Párizson, Londonon keresztül utazott Amerikába. Képzett hegedűművészként tért vissza Európába, majd rövid idő alatt páratlan karriert futott be. A kor számos kiemelkedő zeneszerzőjével kapcsolatba került, többek közt 1852-53-ban a fiatal Brahmsot magával vitte hangversenyútjaira. 1853-ban kapcsolódott Liszt Ferenc Weimari Társaságához is. 1854-ben egy ideig Londonban élt, itt Viktória királynő "udvari virtuóz" címmel tüntetett ki, valamint egyben a királynő hegedűsévé is kinevezték. 1855-ben távozott Amerikába, majd öt év után, 1860-ban amnesztiával hazatért.

Ezután másfél évtizeden keresztül központi szereplője a magyar zenei életnek. Az ország különböző városaiban adott hangversenyeket, több nagy jelentőségű alapítványt indított. 1870-ben a Nemzeti Színház intendánsa, báró Orczy István hangversenymesternek szerződtette. Azonban rövid időn belül otthagyta állását, mivel állandó jelleggel hangversenyeket szervezett és rendezett, Ázsiában és Ausztráliában is. Nagy áldozatot hozott a közművelődés terén is: kezdeményezte a gyűjtést a Petőfi-szoboralapra, melynek érdekében koncertkörutat szervezett, s ennek bevételét - mintegy 70 000 aranyforintot - a Petőfi-szobor, és a közben megalakuló Széchenyi-szoboralap részére adományozta. 1875-ben részt vett a budapesti Zeneakadémia megalapításában is. Feleségül vette Fáy Antal lányát, Fáy Gizellát. Külföldre mentek: először Párizsba, majd Londonba, végül 1878 őszén az USA-ban telepedett le véglegesen. Innen már csak koncertutakra jött át Európába, így járt még egyszer Magyarországon is, 1891-ben. A halál egyik san franciscó-i koncertjén, hegedülés közben érte.

Reményi Ede pesti kártyasorozaton

Emődön zeneiskola viseli a nevét.

Művei

• Eredeti magyar népdalok és csárdások: Nagy hallgató magyar (1863)
• Magyar hegedűverseny-darab (1865)
• virtuóz hegedűátiratok

További információk

• Reményi Ede. Vasárnapi Újság, 1856. 47. sz.
• [1]
• [2]
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.