Reitzer Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Reitzer Béla
Született1911. december 5.[1]
Szeged
Elhunyt1942. december 15. (31 évesen)
Sepetyivka
Állampolgárságamagyar
SzüleiReitzer Mihály
Harczos Melánia
Foglalkozásaszociológus
IskoláiFerenc József Tudományegyetem (1929–1935)
A Wikimédia Commons tartalmaz Reitzer Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Reitzer Béla (Szeged, 1911. december 5.[2] – Szovjetunió, Sepetovka, 1942. december 15.)[3][4] jogász, szociológus, szociálpolitikus, szociográfus.

Ígéretes szociológiai írónak indult, pályája fiatalon megszakadt. Bibó István egyik legjobb barátja volt a szegedi piarista gimnáziumban és a Ferenc József Tudományegyetem jogtudományi karán.

A 101/28. munkaszolgálatos század tagjaként halt meg Ukrajnában.

Életpályája[szerkesztés]

Reitzer Mihály (1878–1958) magánhivatalnok, könyvelő és Harczos Melánia (1887–1976) fiaként született zsidó polgári családban. Középiskolai tanulmányait a Szegedi Városi Római Katolikus Dugonics András Főgimnáziumban végezte (1921–1929). 1929 és 1935 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán tanult. Áthallgató tanuló volt, a jogi kari stúdiumok mellett a bölcsészettudományi karon görög irodalmi, filozófiai, pedagógiai és lélektani tanulmányokat folytatott. 1930-ban részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti kollégiumának megalakításában, Buday Györggyel, Erdei Ferenccel, Tomori Violával került közeli barátságba. Szervezői és nevelői feladatokat látott el a szegedi munkásotthonban. Munkásságára az angol settlement mozgalom volt hatással, mely a külvárosi nyomornegyedekben szociális központokat működtetett.

Szegeden, 1935-ben jelent meg A proletárnevelés kérdéséhez : nevelésszociológiai bírálat című könyve, melyhez Várkonyi Hildebrand Dezső írta az előszót, s Tomori Viola ismertette a Bartók György által alapított és szerkesztett Szellem és Élet[5] c. általános tudományos folyóiratban. A mű Imre Sándor és Várkonyi Hildebrand Dezső doktori iskolájában készült.

Budapesten kapott munkát, a Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója lett 1935-ben, de továbbra is tartotta a kapcsolatot fiatal szegedi barátaival. 1936 májusában Buday Györggyel, Hont Ferenccel[6] Tolnai Gáborral, Tomori Violával és Radnóti Miklóssal együtt részt vett a Színháztudományi és Színpadművészeti Társaság megalakításában.

1940-ben Rostás Ilona társszerzővel megírta Ezer munkás a szabad időről c. tanulmányát, mely a Munkaügyi Szemlében jelent meg. E mű a hazai szociológiai irodalom egyik úttörő vállalkozása.

Fordítói tevékenysége is figyelemre méltó. A második világháború kitörésekor Svájcban tartózkodott, hazajött, s 1941-ben behívták munkaszolgálatra, 1942-ben a Don-kanyar közelében veszett nyoma, halálának hónapja, napja nem ismeretes.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Jogi, szociológiai írások[szerkesztés]

  • Tulajdonszerzés végetti megtámadás; Grill, Bp., 1932
  • A proletárnevelés kérdéséhez. Nevelésszociológiai bírálat. Szeged, Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, 1935. p. 103
  • Szociálpolitika a felfegyverkezés és a háború között. Budapest, 1939. pp. 962–971. p. Klny. a Közgazdasági Szemléből.
  • Ezer munkás a szabadidejéről. Rostás Ilona társszerzővel. Budapest : Athenaeum Nyomda és Kiadó Rt., 1940. p. Különlenyomat a Munkaügyi Szemléből: 1940 : 5-6.
  • A munkapiac helyzete a munkaközvetítés reformja előtt. Budapest, 1941.
  • Reitzer Béla válogatott írásai / [szerk. és a bevezetőt írta Lengyel András ; [közread. az] Országos Közművelődési Központ. Budapest : OKK, 1986 [!1987] 2 db. (Szociográfiai munkafüzetek / Országos Közművelődési Központ, 0237-2479) Oktatási segédanyag. ISBN 963-651-325-2

Fordítások[szerkesztés]

  • Alexander von Gleichen-Russwurm: A barokk. Ford. Radnóti Miklóssal. Budapest : Athenaeum, [1940]. 308 p., 8 t. Ill.[7]
  • Max Silberschmidt: Lincolntól Rooseveltig : hogyan lett az USA világhatalom. (Der Aufstieg der Vereingten Staaten von Amerika zur Weltmacht). Ford. Horváth Zoltánnal. [Budapest] : Barkóczy, [1943?] 468 p.

Irodalom[szerkesztés]

  • Bibó István: Reitzer Béla: A proletárnevelés kérdéséhez. Szeged, 1935. (Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. 14. sz.) – Athenaeum, XXI. köt. 5–6. sz. (1935), 312. l. (ismertetés)[8]
  • Buday György: Az agrársettlement mozgalom útja, Nyugat, 1933.
  • Ortutay Gyula: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, Magyar Szemle, 1934.
  • Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Budapest, 1967.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12860.htm, Reitzer Béla, 2017. október 9.
  2. ↑ Születési bejegyzése a szegedi polgári születési akv. 2399/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. szeptember 25.)
  3. ↑ Reitzer Béla. Magyar Életrajzi Index
  4. ↑ Emlékkönyv (adatbázis). HDKE - Holokauszt Emlékközpont. (Hozzáférés: 2014. március 26.)[halott link]
  5. ↑ 1936/3. sz.
  6. ↑ Hont Ferenc (1907-1979) színész, rendező, MÉL
  7. ↑ A XVII. századi Európa barokk művelődési anyagát tartalmazza.
  8. ↑ Bibó István nyomtatásban megjelent művei

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Béla Reitzer
A Wikimédia Commons tartalmaz Reitzer Béla témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Reitzer_Béla&oldid=25997804”