Regősi Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Regősi Ádám
Született1900. április[1]
Pécs
Elhunyt1969 (68-69 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásabányász
SablonWikidataSegítség

Regősi Ádám (Pécs, 1900. április – ?, 1969) Kossuth-díjas bányász, 1954-1957 között az Oroszlányi Szénbányák bányamestere, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt volt üzemvezetője.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Pécsi, hatgyermekes bányászcsaládba született. Két fiútestvéréhez hasonlóan ő is 12 évesen állt munkába mint külszíni takarítófiú. 14 éves korától már föld alatti munkákat végzett csillés, segédvájár, majd vájár beosztásokban. Az aknásziskola elvégzését követően aknász, üzemaknász, majd főaknász lett. 1938 óta töltötte be a bányamester tisztséget. 1918-ban besorozták, de munkája miatt felmentették a katonai szolgálat alól. 1919-ben önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, a komlói demarkációs vonal őrszolgálatában vett részt. Két fia és egy lánya született.

1954-ben a Kossuth-díj bronz fokozatát adományozták neki „...a legöregebb, komoly víz-és tűzveszélyes VI. akna vezetésében, a munka gépesítésében, és az új fejtési módok alkalmazása terén elért kiemelkedő eredményeiért.”[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kőbányai György: Örökség. Esti Hírlap, 1961. augusztus 27.
  • Fia váltja fel a nyugdíjba menő nyugdíjas bányamestert. Népszabadság, 1961. augusztus 25., 8. o.
  • Új ácsolási módszerrel 15.000 forint értékű bányafamegtakarítás. Újítók Lapja, 1952. 03. 01., 5. szám,  39.o.
  • [Regősi Ádám, a tatabányai szénmedence első Kossuth-díjas bányamestere szombaton nyugalomba vonult] Népszabadság, 1962. április 1., 12. o.
  • Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 1986/11. szám, 774. o.
  • Kossuth-díjasok listája. Nemzeti Erőforrás Minisztérium