Református Kör (Szentes)
| Református Kör | |
 | |
| Az épület 1910-ben | |
| Település | Szentes |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1906 |
| Építési stílus | szecessziós |
| Tervező | Borsos József |
| Építész(ek) | Borsos József |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | |
| Tulajdonos | református egyház |
| Elhelyezkedése | |
 Református Kör
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 39′ 14″, k. h. 20° 15′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 14″, k. h. 20° 15′ 23″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Református Kör témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Református Kör egy szecessziós stílusban épített épület Szentesen. A Borsos József által tervezett létesítmény a 20. század eleje óta szolgálja a város református vallású polgárainak közösségi életét.
Az épület története a 20. század elején kezdődik, amikor a hódmezővásárhelyi származású Futó Zoltán fölrázta a város addig pangó református életét. Kezdeményezésére a református polgárok megalapították a Szentesi Református Kört, amely népművelési, szociális és hitéleti tevékenységet fejtett ki. Az egyesület kezdetbe nem rendelkezett saját tulajdonú székházzal, ezért a városban középületekben, polgárházakban szervezték összejöveteleiket. 1904-ben egy jómódú parasztpolgár, Szűrszabó Nagy Imre megvásárolta az egykori Polgári Olvasókör épületét, amely nem messze fekszik a református templomtól. A gyorsan növekvő református közösség hamar kinőtte az olvasókör egykori helyiségét, ezért a vezetők elhatározták, hogy az épület egy utcára néző szárnnyal bővítik ki. Az új szárny terveinek elkészítését a vásárhelyi Borsos József vállalta. A szecessziós stílusban felhúzott épület ünnepélyes megnyitására 1906. december 9-én került sor. Az új létesítményben könyvtár, társaskör s vendéglő kezdte meg működését. Itt tartották a református közösség gyűléseit is.
A Református Kör közösségi központja nagy sikerrel működött az első világháborúig, amikor a hadsereg lefoglalta az épületet és egészen a háború végéig katonai célra használta azt. 1918. november 1-jén e falak között alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács szentesi bizottsága. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után újból a Református Köré lett az épület, de programjai az 1930-as évektől megritkultak, a közösségi élet hanyatlani kezdett. 1935-ben a civilszervezet az épület tulajdonjogát eladta a református egyháznak. A szentesi reformátusok civil tevékenysége az évek folyamán lassacskán megszűnt, az épületet református egyház, illetve a köré csoportosuló szervezetek foglalták el.
Az épület jelenleg is a helyi református közösség tulajdona, falai között irattár és könyvtár működik. Az épületben őrzik az alapító Szűrszabó Nagy Imre portréját.
Források[szerkesztés]
- Sima László: Reflexiók - A Református kör házavatása (magyar nyelven) pp. 1-3. Szentesi Lap, 1906. december 12. (Hozzáférés: 2011. november 19.)
- Református Kör (magyar nyelven). Egykor. (Hozzáférés: 2011. november 19.)
- Labádi Lajos: A békesség és szeretet hajléka (magyar nyelven). Szentesi Élet, 2006. december 13. (Hozzáférés: 2011. november 19.)
- Református Kör (magyar nyelven). Csongrád Megyei Örökségtár. (Hozzáférés: 2011. november 19.)
