Református énekeskönyv (magyar nyelvű)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A református énekeskönyv a református felekezet egyik legfontosabb könyve. Az istentiszteleti közös, anyanyelvi éneklés a protestáns felekezetek súlyponti kérdése, Luther Márton és Kálvin János óta.

Története[szerkesztés]

A magyar nyelvű változat a debreceni típusú énekeskönyv anyaga 1730 körül teljesedett ki. A debreceni típusú énekeskönyvek tartalmazták a zsoltárokat, a reformáció előttről származó régi énekeket, illetve korabeli, először német, majd svájci és holland énekeket. 1778-ban megjelent az "öreg debreceni" énekeskönyv, mely valamennyi énekhez hangjegyeket is tartalmazott.

Ezzel párhuzamosan, 1777-ben jelent meg a kolozsvári énekeskönyv, mely a régi énekek egy részét felszámolta, és azokat a kezdődő pietizmus és racionalizmus termékeivel helyettesítette. E két eszmeáramlat hatott a 18. és 19. századi református énekköltészetre is. Az 1813-ban megjelent Énekeskönyv ennek szellemében készült, ezt 1877-ben felülvizsgálták, majd 1923-ig érvényben volt. Korabeli források szerint bevezetését sok helyen "zendülések" kísérték, mert a gyülekezetek nem szívesen váltak meg az ősi hitvalló énekektől. 1837-ben az Énekeskönyv erdélyi kiadása teljes mértékben a racionalizmus eszméjét követte. Az 1921-es magyarországi énekeskönyv helyenként és részben meghaladta a racionalizmus és pietizmus eszméit, de az első világháborút követő "lelki ébredés" kielégítésére még nem volt alkalmas. A két világháború között számos belmissziói énekeskönyv látott napvilágot, melyek azonban nem céltudatos válogatás eredményei voltak, és továbbra sem vették figyelembe a XVIII. és azt megelőző századok gazdag magyar egyházi énekkincsét. Az 1939-ben Jugoszláviában megjelent Református Énekeskönyv volt az első, amely sikeres egyensúlyt talált a régi korok énekkincse és az újabb korok énekköltése között.[1]

Református Énekeskönyv (2021)[szerkesztés]

„Az egyház életének természetéből fakad, hogy néhány évtized után a legjobb énekeskönyvet is meg kell újítani; igaz ez az egyébként kiemelkedően értékes 1948-as magyar református énekeskönyvre is.”

Több éves előkészítő munka után (2010-2021) 2021-ben új református énekeskönyv jelent meg, amely a régi, 1948-as énekeskönyvet hivatott felváltani. Ötven éneket elhagytak a régi énekek közül, de 200 új ének került be: elsősorban reformáció-kori énekek, 16-17. századi (evangélikusoktól átvett) korálénekek, a protestáns világkereszténység fontosabb énekei, gyermek- és ifjúsági énekek.

Az énekrepertoár frissítésén túl más eltérések is vannak az új énekeskönyvben. Míg a korábbi énekeskönyvben a Heidelbergi káté fejezetei alapján rendezték el az énekeket, a gyakorlat azonban azt mutatta, hogy használhatóbb lenne, ha az énekek funkcionalitás szerint lennének sorban. Ennek megfelelően a korábbi énekek számai megváltoztak, kiegészülve az új énekekkel. Az énekszámozás fejezetenként 1-es számmal indul (pl. 201, 311, 461, 501), így vannak "üres" énekszámok. Ezek lehetővé teszik énekek későbbi hozzáadását az énekeskönyvhöz, anélkül, hogy újra kéne az egészet számozni. Az utolsó ének a 846-os, de a kihagyások miatt ennél jóval kevesebb ének van valójában a könyvben.

A kottaképnél az olvashatóságra törekedtek. Korábban az ad notam (szöveg egy másik ének dallamára) énekeknél nem közölték a dallamot, most minden éneknél ott a dallama. Egyes énekek más hangmagasságba kerültek, több helyen változtak a kottakép egyéb formai elemei is.[2] Számos éneknél szövegbeli vagy dallambeli változás, javítás történt.[3]

Az énekeken túl néhány igeszakasz, napszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó imádságok, istentiszteleti rendek, passiójáték és az egyházi év jeles napjainak ismertetése is megtalálható az énekeskönyvben, a Himnusz viszont kikerült belőle.

Az új énekeskönyv három méretben és négyféle változatban (világoskék, sötétkék, világoskék mintás, sötétkék mintás) jelent meg. Ezen felül online is elérhető[4]

Korábbi énekeskönyvek[szerkesztés]

Református Énekeskönyv (1948)[szerkesztés]

A Magyarországi Református Egyház Zsinatja 1937-ben határozta el egy új énekeskönyv megalkotását, az alábbi csomópontok mentén: 1. a reformáció előtti himnuszköltés és népdalok számbavétele; 2. a lutheri énekreform, amely főleg ambroziánus hagyományokon nyugodott; 3. a magyar reformátori énekhagyomány, ide értve a XVI. századi énekköltést is; 4. a külföldi református és evangélikus énekköltés számbavétele; 5. az újabb idők magyar énekköltésének átvizsgálása. A munka 1943-tól 1948-ig tartott (a világháború miatti kényszerű szünettel). A megállapított új Énekeskönyv 1948 óta volt érvényben és használatban a Magyarországi Református Egyházban.

Az énekeskönyv összesen 513 egyházi éneket tartalmaz, valamennyihez tartoznak hangjegyek is – noha egy-egy dallam olykor több énekhez is tartozhat. Az Énekeskönyv felépítése: I. Zsoltárok, II. Fohászkodások, III. Hitvalló dicséretek és lelki énekek, IV. Himnusz. Az Énekeskönyv elején a százötven zsoltár áll, Szenczi Molnár Albert fordításában. Az Énekeskönyv 1943 és 1948 közti felülvizsgálatakor az eredeti Szenczi-féle fordításokon csak annyit és ott változtattak, ahol a ritmikus dallamok és az énekbeli hangsúlyozás azt megkövetelte. Másfelől, némely zsoltárból egyik-másik verset elhagyták, azt az énekeskönyvben a vers sorszáma jelzi, szöveg azonban nem tartozik hozzá. Ennek indoka: ha nagyon részletező, vagy más okból gyülekezeti használatra nem alkalmas vagy félremagyarázható az adott vers.[5]

A fohászkodások ötven éneket tartalmaz: kezdő és gyülekező énekeket, igehirdetés előtti énekeket, bűnbánati fohászkodásokat, ünnepi fohászkodásokat, záró énekeket.

A hitvalló dicséretek és lelki énekek rész háromszáztizenkét dicséretet tartalmaz, fejezetei: az egyetlen vigasztalásról, az ember nyomorúságáról, az ember megváltásáról, az igaz hitről, a Szentháromságról, a teremtő Atya Istenről, az Istennek gondviseléséről, a Fiú Istenről, az Ige testet öltéséről, Krisztus szenvedéséről és haláláról, Krisztus feltámadásáról, Krisztus mennybemeneteléről, Krisztus ítéletre eljöveteléről, a Szentlélek Istenről, az Anyaszentegyházról, a test feltámadásáról és az örök életről, a kegyelemből hit által való megigazulásról, a sákramentumokról, a háladatosságról és a megtérésről, az Isten törvényéről, az imádkozásról, valamint a reggeli és estvéli énekek.

A Himnusz Kölcsey Ferenc verse Erkel Ferenc dallamára, a nemzeti himnusszal azonos, minden református istentisztelet hagyományos zárása.

Az Énekeskönyv a fentieken túl tartalmaz néhány igeszakaszt, pl. a Tízparancsolat, az Úrvacsora szereztetése, a keresztelésre vonatkozó szakaszokat; tartalmaz továbbá református hitvallási részeket, pl. az Apostoli Hitvallást. A kötet zárása név- és címmutató.

Különlegesség, hogy a kötetben szereplő, idegen nyelvről átültetett dalok az eredeti dallamvezetést követik, ezért a magyar szöveg nagyon gyakran nem a valós kiejtés, hanem a dallam szerint hangsúlyos. Annak érdekében, hogy a dallamot kövesse a szöveg, a hosszú és rövid magánhangzók ezekben az énekekben sokszor torzulnak: a rövidek hosszan, a hosszúak röviden ejtendők.

Magyar Református Énekeskönyv (1996)[szerkesztés]

1996-ban megszületett a Magyar Református Énekeskönyv, melynek előkészületei több éven át folytak. Az énekeskönyv szerkesztőbizottságában neves egyházzenészek, himnológusok vettek részt. A felvállalt feladat sokkal több nehézséget okozott egy egységes énekeskönyv megszerkesztésében, mint amire a szakemberek számítottak. Végül kompromisszumokkal, de az 1996-os Magyar Reformátusok Világtalálkozójára mégis napvilágot látott a nagy formátumú, a ritmikus éneklést elősegítő tagolású, templomrajzokkal, református egyházi szimbólumokkal díszített énekeskönyv. Mivel tíz éven át nem volt egy egységesen kialakult vélemény az 1996-os énekeskönyvvel kapcsolatban, így sem a lelkipásztorok, sem a kántorok nagy része nem tudta, mit használjon. Emiatt csak kevés helyen történt előrehaladás a gyülekezeti éneklés jobbítása érdekében. Azokban a gyülekezetekben, amelyekben a lelkipásztor szorgalmazta az új énekeskönyv bevezetését, új énekek tanítását, illetve ahol a képzett kántorok szakszerűen vezetik a gyülekezeti éneket és a kórusok segítségével tanítják a gyülekezetet énekelni, ott jelentős mértékben javult a gyülekezeti éneklés.[6]

Magyar Református Énekeskönyv a PLAY áruházban

Református Énekeskönyv és Magyar Református Énekeskönyv mobiltelefonra[szerkesztés]

A Magyar Református Énekeskönyv megjelenésének 20. évfordulójára megjelent a Református Énekeskönyv és a Magyar Református Énekeskönyv digitális verziója Android rendszerű telefonra. Az énekek sorszámuk és kulcsszó alapján kereshetők, 2016 év elején ezernél több aktív felhasználója van. Letölthető a Play áruházból[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ lásd: Énekeskönyv - Magyar reformátusok használatára; A Magyarországi Református Egyház kiadása, Budapest, 1991., 5-8. old.
  2. ↑ https://enekeskonyv.reformatus.hu/documents/2581/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3.pdf. [2017. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  3. ↑ https://enekeskonyv.reformatus.hu/documents/2584/Dallami_%C3%A9s_sz%C3%B6vegi_v%C3%A1ltoz%C3%A1sok.pdf
  4. ↑ https://enekeskonyv.reformatus.hu/digitalis-reformatus-enekeskonyv/
  5. ↑ lásd: Énekeskönyv - Magyar reformátusok használatára; A Magyarországi Református Egyház kiadása, Budapest, 1991., 7. old.
  6. ↑ Zih Otília Valéria: Az 1921-es Református Énekeskönyv, 9. Erdélyi tudományos diákköri konferencia, Kolozsvár, 2006. november 25-26.[1]
  7. ↑ Magyar Református Énekeskönyv a Play áruházból[2]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Református_énekeskönyv_(magyar_nyelvű)&oldid=25571516”