Rapcsák András (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rapcsák András
Hódmezővásárhely Rapcsák András szobra.JPG
Rapcsák András szobra
Született 1943. július 14.
Debrecen, Magyarország
Elhunyt 2002. február 3. (58 évesen)
Hódmezővásárhely, Magyarország
Nemzetisége magyar
Foglalkozása mérnök
Díjak Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1993)

Rapcsák András (Debrecen, 1943. július 14.Hódmezővásárhely, 2002. február 3.) magyar politikus, Hódmezővásárhely polgármestere.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1943. július 14-én született Debrecenben. Édesanyja, Baranyi Jolán általános iskolai tanár, édesapja, Rapcsák András középiskolai, majd egyetemi tanár, 1967 és 1973 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) rektora. Az általános és középiskolát Debrecenben végezte, a Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán 1969-ben, egyetemi doktori címét a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1977-ben szerezte.

1969-73 között a Tiszántúli majd Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat (Démász) fejlesztőmérnöke, majd a hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyárban dolgozott ugyancsak fejlesztőmérnökként. Műszaki munkásságát több elismeréssel jutalmazták: 1970-ben és 1971-ben Kiváló Mérnök, valamint szintén 1971-ben Iparági Dicsérő Oklevél kitüntetést kapott. 1991-ben Gábor Dénes-díjban részesült, 1993-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Fiatal kora óta sportolt: 1957-től 33 éves koráig versenyszerűen teniszezett. 1981-től igazolt sakkozó.

Politikai karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990-ben Hódmezővásárhely polgármestere lett. Az 1994-es helyhatósági választásokon újra polgármesterré választották 76,65%-os eredménnyel. 1994 júliusában a Kereszténydemokrata Néppárt tagja lett, ettől az évtől kezdve országgyűlési képviselő lett a KDNP színeiben Csongrád megye 6. számú, Hódmezővásárhelyt is magába foglaló választókerületében. A KDNP jogi és önkormányzati munkacsoportjának a tagja volt. 1997 júliusában kivált a pártból és független képviselő lett, majd 1997 szeptemberében belépett a Fidesz frakciójába. Az 1998-as országgyűlési választásokon az MKDSZ-Fidesz-MDF közös jelöltjeként az első fordulóban győzelmet aratott. Ettől az évtől kezdve a Csongrád megyei közgyűlésnek is a tagja.

1999-ben az ellenzéke megvádolta azzal, hogy közpénzből finanszírozta a születésnapjának megünneplését, majd telekspekulációval vádolták, minek eredményeként felfüggesztették polgármesteri állásából. Az önkormányzatnak egy évig nem lett új polgármestere, és csődközeli helyzetbe került.[1] 2000 augusztusában feloszlatta magát a képviselőtestület, így új választásokat írtak ki. A választásokon negyedszerre is polgármesterré választották Rapcsákot. A 2002-es országgyűlési választásokon a Fidesz színeiben indult volna, de már nem érte meg: 2002. február 3-án este tüdőembóliában elhunyt.

Utódjává az addigi alpolgármestert, Lázár Jánost választották mind az országgyűlésben, mind a város élén.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hódmezővásárhely városa őrzi a polgármester emlékét: 2003-ban posztumusz a város díszpolgárává választották Rapcsákot.[2] 2007-ben a Szántó Kovács János utca elejét a 60-as számig Dr. Rapcsák András úttá keresztelték át, az utca folytatásában megmaradt az eredeti ház számozás. A város szobrot állított az emlékére, a szoborpályázat győztese Varga Imre Kossuth-díjas szobrász lett. A szobrot az egykori polgármester születésének 65. évfordulóján, 2008. július 4-én avatták fel.

Jegyzetek, források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A polgármester így nyilatkozott: "[…] tavaly 1,2 milliárd készpénztartaléka volt a városnak, most pedig összesen 3 milliárdos tartozása van. Közel 400 millió értékű ingatlant pedig értékesítettek tisztázatlan körülmények között."
  2. Hódmezővásárhely díszpolgárai - Hódmezővásárhely.hu
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rapcsák András (politikus) témájú médiaállományokat.