Ranger–9

Ranger-9
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Küldetés típusa	becsapódás
Küldetés
Célégitest	Hold
Megérkezés	1965. március 24.
Küldetés vége	1965. március 24-én becsapódott a Holdba
Időtartam	64,5 óra
Az űrszonda
Tömeg	367 kg

A Ranger–9 (angolul: útkereső) amerikai űrszonda, amelyet a Ranger-program keretében indítottak, Hold kutató műhold.

Küldetés

A szondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryban fejlesztettek ki. A NASA a Hold látható oldalának módszeres kutatását kezdte meg, amely a Surveyor-programmal, majd a Lunar Orbiter-programmal folytatódott és az Apolló-programmal, a Holdra szállással csúcsosodott ki. A Mariner-program keretében a kifejlesztett rendszert használták.

A sok kudarc miatt a törölték a szeizmométer tartály ledobását, egyszerű művelettel kellett a Holdba csapódnia.

Jellemzői

1965. március 21-én a Cape Canaveral Air Force Station kilövőállomásról egy 140 tonnás három és fél (indításnál szilárdhajtóanyagú segédrakéták) fokozatú Atlas-Agena B rakétával állították Föld körüli pályára. 185 kilomérer magasságú Föld körüli parkolópályán történő repülést követően, az orbitális egység utolsó fokozatának újraindításával sikeresen elérték a második kozmikus sebességet, biztosítva a Hold megközelítését. Hosztengelyében stabilizált, a Hold–Nap összekötő egyenessel párhuzamos volt. Március 23-án a korrekciós manővert biztosító hideggázrakétákkal kiigazították pályaelemét. 2263 kilométer magasságból 19 perc alatt 5814 igen jó minőségű felvételt sikerült továbbítania a földi vevőállomások felé. Az utolsó, értékelhető képet 25 (!) centiméter magasságból szolgáltatta.

64.5 óra repülés után március 24-én az Alplhonsus kráter belsejébe, a tervezett becsapódási helytől 4.5 kilométerrel, 2.67 kilométer/másodperces sebességgel ütközött a Holddal. A becsapódás helye: 12,83°D, 357,63°K, ez az Aphonsus kráterben, a központi csúcs mellett van.

A szondát egy hatszögletű vázra építették. Az energiaellátást kettő napelemtábla (8680 napelemlapocskával) illetve akummulátorok segítségével (AgZn) biztosította. A testben illetve a tetején levő kúpos műszeres térben helyezték el a vidikon-televíziós kamerákat, az elektronikát és a helyzetszabályzót, a telepeket, a vezérlőegységet, a rádióadókat, a helyzetszabályzó hideggáz tartályt- illetve fúvókát. Egyéb tudományos műszereket nem tartalmazott. Átmérője 1.52 méter, magassága 2.51 méter. A nyitott napelemtáblák 4.57 méterrel növelték meg az átmérőjét. Tömege 366 kilogramm. A rádiókapcsolatot egy kis botantenna és egy,a Földre irányított, 1.2 méter átmérőjű parabolaantenna biztosította.

Források

• (1965.) „újságcikk”. Repülés 1965. XVIII. évfolyam 3. szám.  
• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai/Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

• Ranger–9. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. január 10.) - A Ranger-program története (PDF), 1977]
• Ranger–9. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. január 10.)
• Ranger–9. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. január 10.)
• A Ranger-9 becsapódásáig közvetített képekből álló kisfilm a youtube-on

Elődje: Ranger–8

Ranger műhold 1961–1965

Utódja: Program vége