Ranger–5

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ranger–5
Ranger 3-4-5 Probe.jpg
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség NASA
Küldetés típusa becsapódás a Holdba
Küldetés
Célégitest Hold
Indítás dátuma 1962. október 18.
Hordozórakéta Atlas–Agena
Megérkezés 1962. október 21-én elrepült a Hold mellett
Időtartam 64 óra
Az űrszonda
Tömeg 342,5 kg
Pálya Nap körüli

A Ranger–5 (angolul: útkereső) az első amerikai űrszonda, amelyet a Ranger-program keretében indítottak, Hold kutató műhold.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryban fejlesztettek ki. A NASA a Hold látható oldalának módszeres kutatását kezdte meg, amely a Surveyor-programmal, majd a Lunar Orbiter-programmal folytatódott és az Apolló-programmal, a Holdra szállással csúcsosodott ki. A Mariner-program keretében a kifejlesztett rendszert használták.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962. október 18-án a Cape Canaveral Air Force Station kilövőállomásról egy140 tonnás három és fél (indításnál szilárdhajtóanyagú segédrakéták) fokozatú Atlas-Agena B rakétával állították Föld körüli pályára. 25 perces parkolópályán történő repülést követően az orbitális egység utolsó fokozatának újraindításával sikeresen elérték a második kozmikus sebességet, biztosítva a Hold megközelítését. Hosztengelyében stabilizált, a Hold–Nap összekötő egyenessel párhuzamos volt.

A vezérlési rendszer meghibásodása miatt túlzottan nagy sebességgel érkezett. Nem sikerült átadni a szükséges parancsokat, a kamerák nem tudtak beindulni. 73 órás repülés után 725 kilométerrel száguldott el a Hold mellett és a Nap körül heliocentrikus pályára állt. A műholdat 8 órán keresztül követték, a napelemek használhatatlansága miatt a tartalék elem is lemerült.

A szondát egy hatszögletű vázra építették. Az energiaellátást kettő napelemtábla (8680napelemlapocskával) illetve akummulátorok segítségével (AgZn) biztosította. A testben illetve a tetején levő kúpos műszeres térben helyezték el a vidikon-televíziós kamerákat, az elektronikát és a helyzetszabályzót, a telepeket, a vezérlőegységet, a rádióadókat, a helyzetszabályzó hideggáz tartályt- illetve fúvókát. Átmérője 1.52 méter, magassága 2.51 méter. A nyitott napelemtáblák 4.57 méterrel növelték meg az átmérőjét. Tömege 342 kilogramm. A rádiókapcsolatot egy kis botantenna és egy,a Földre irányított, 1.2 méter átmérőjű parabolaantenna biztosította. Műszerei: Lyman-α napsugárzás detektor,- elektrosztatikus plazma analizátor,- közepes energiájú kozmikus sugárzás érzékelő,- ionizáló kozmikus sugárzásmérő,- detektor kozmikus sugárzásmérő,- magnetométer,- mikrometeorit detektor.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ranger–5. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. január 7.) - A Ranger-program története (PDF), 1977]
  • Ranger–5. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  • Ranger–5. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. január 7.)

Elődje:
Ranger–4

Ranger műhold
1961–1965

Utódja:
Ranger–6