Raffay Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Raffay Ferenc
Született 1870. október 29.
Cegléd
Elhunyt 1907. október 10. (36 évesen)
Eperjes
Foglalkozása jogász,
ügyvéd,
pedagógus,
bíró

Raffay Ferenc (Cegléd, 1870. október 29.Eperjes, 1907. október 10.) jogi doktor, jogakadémiai tanár, ügyvéd, bíró.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Raffay György és Szokol Borbála iparos szülők fia. A középiskola alsó osztályait a ceglédi állami polgári iskolában, a felső osztályokat pedig a szarvasi evangélikus főgimnáziumban végezte. Ezután jogot hallgatott a budapesti egyetemen és itt avatták 1894. szeptember 22-én jogi doktorrá. Ügyvédi vizsgálatot 1897 április tett Budapesten, a magyar magánjogból pedig a kolozsvári egyetemen nyert 1901-ben magántanári képesítést. Ügyvédi oklevele megnyereéseig Budapesten és Cegléden ügyvédjelölt volt, a majd birói pályára lépett és 1897 júniusában jegyzővé, szeptemberben pedig albíróvá nevezték ki a győri királyi törvényszékhez. Innét 1900 februárjában rendelték ki a győri királyi járásbirósághoz, ahol azon év december 16-ig működött, akkor lemondott birói állásáról és ügyvédi irodát nyitott Győrött. 1901 nyarán meghívták az eperjesi evangélikus kollegiumba rendes tanárnak, ahol a magyar és az ausztriai magánjogot adta elő. Katonai szolgálatát a budapesti 1. számú honvéd gyalogezredben teljesítette, később ugyanott szolgálaton kívüli hadnagy volt. Mint VIII. osztályú tanuló írt a Czeglédbe, a Szarvasi Lapokba s az 1890-es évek elején állandó munkatársa volt a Czegléd és Vidékének. Szerkesztette a Czegléd és Vidékét 1896. január 1-jétől 1897. június 30-ig és az Eperjesi Lapokat 1905. január 1-jétől. A polgári törvénykönyv tervezetének előkészítésében segédkezett, tanulmányai közül több is foglalkozik a polgári törvénykönyv második javaslatának bizonyos részeivel (házassági jog, különvagyon és közszerzemény, egyesületi jog, birtoktan stb.), ezeket német nyelven is publikálta. Kommentárt írt a házassági törvényhez is.

Újságcikkei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jogban (1896. A bizonyítás felvételét elrendelő végzésről, Tanulságok, 1897. A jelzálogos hitelezők jogállása a vagyonközösség megszüntetése iránti perben és a lejegyzésnél, A nőtartás kérdéséhez, Az utóöröklés és örökös helyettesítés, Néhány megoldatlan kérdés a csődtörvényben és a gyakorlatban, Igazolás és perújítás, A közjegyzői költségek az örökösödési eljárásban, Az 1898. évi igazságügyi költségvetés, 1898. A magyar polgári törvénykönyv, Új alakulatok a kereskedelmi társaságok terén, Közkereseti társaság tagja részvénytársaság lehet-e? A kártérítés büntető ügyekben, A csalárd és vétkes bukás, Egy érdekes házasságjogi eset, 1899. Néhány megjegyzés a házassági bontó okokról, Mikor követelhető a válólevél kiadása? A vétkesség megállapítása bontó perekben. Az elmebaj a házassági jog szempontjából, A női tartásdíj iránti perekről, A tulajdonos érdekeinek megvédése a kisajátításnál, 1899-1900. Vitás kérdés a házassági perrendtartás köréből, 1900. A H. T. 100. §-ához, 1901. A polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi része); az Ügyvédek Lapjában (1897. Az ügyvédi díjakról, Az előjegyzett tulajdonjog igazolása, Az örökösödési eljárás a gyakorlatban, A hűtlen elhagyás judicaturájához, A birói kinevezésekről, A vétkes bukás judicaturájához, A majorsági zsellérbirtokok rendezése, 1898. Határjárás, mesgyeigazítás, sommás visszahelyezés, A család befolyása a gyámság és gondnokság alatt levők ügyeire, Az ivadék, hitves és szülő kötelessége, Az ági öröklés kérdése, A jövedéki büntetőjog kodifikálása, A curia gyakorlata és az 1894: XXXI. t.-cz. 77. §-sa, A végrehajtási törvény 230. §-ához, A szabadságvesztés büntetése és a btkv. novellája, Magyar honosok külföldön kötött házassága, 1899. A holttányilvánítás szabályozása a polgári törvénykönyvben, A házasságtörés, Az igazságügyminiszterium működése 1895-98-ig cz. munka ism., A gyermekek örökléséről, Határjelhamisítás, A vagyonközösség megszüntetése iráni per, Ki kérheti a holttányilvánítást? Az 1894: XXXI. t.-cz. 77. és 80 §-sa a) pontjainak egymáshoz való viszonya. A H. T. 77. §-sa és a külföldiek, Szolgálati pragmatika, Külföldi biróságok ítéleteinek nostrificálása házassági perben, Házassági megállapítási perek, 1900. Vitás kérdés a gondokság alá helyező eljárás köréből, Curiai határozatok a házassági jog köréből, 1902. A végrendelet alkotásának szabályai a Tervezetben, Megjegyzések a Tervezet öröklési jogához); a Jogtudományi Közlönyben (1897. Perújítás ügyvéd hibájából, A C) lap rendezése, szerkesztése, Irásbeli szerződés és szóbeli megállapodás, A felek eskü alatti kihallgatásának reformálása, Van-e újrafelvételnek helye a tényleges birtoklásnál, Indítvány, 1898. A házassági jogról intézkedő törvény 77. §-sához, Szerzetes gondnokság alá helyzehető-e? 1899. A birtokrendezési eljárás szabályozása az új polgári perrendtartásban, A közjegyzői kényper kérdéséhez, 1900. A H. T. 98., 101., 102., 103. és 108. §-ainak alkalmazása külföldiekkel szemben, 1904. Kele József művének bírálata); a Magy. Jogászban (1898. A vásári bíráskodás reformja, A párbér kérdés megoldása); a M. Kritikában (1898. 3., 1899. 4., 7-9., 14., 16., 1900. 1. sz. könyvismertetések és bírálatok); a Polgári Törvénykezésben (1899. Varokok írásbeli magánvégrendelete, 1900. A házasságvédő és kir. ügyész szerepe a válóperekben); a Jogállamban (1903. Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról); a M. Jogi Lexikonban (V. k. Párbér). Ezeken kívül több cíkket írt a Magánjogi Kodifikáczio-, Magyar Kodifikatio- és a M. Jogász Ujságba.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hűtlen elhagyás, mint házasságbontó ok. Bpest, 1898. (2. jav. kiadás. U. ott, 1900., 3. k. U. ott, 1901.).
  • A párbérkérdés megoldása. U. ott, 1898. (Jogászegyleti Értekezések 136.).
  • Házassági perrendtartás. U. ott, 1898.
  • A házassági törvény és a polgári törvénykönyv kodifikácziója. U. ott, 1899.
  • Új szöveg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez. U. ott, 1901.
  • Észrevételek a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat XI. czíméhez. (Eljárás a házassági ügyekben.) U. ott, 1901.
  • A magyar házassági jog. 1894. évi XXXI. törvényczikk. U. ott, 1902.
  • Az egyesületi jog kodifikálása. U. ott, 1903.
  • Különvagyon és közszerzemény kodifikálása. U. ott, 1903. (Két kiadás).
  • Die Ungültigkeit der Ehe im Sinne des ungarischen Ehegesetzes. U. ott, 1903.
  • Die Besitzlehre im Entwurfe des ung. allg. bgl. Gesetzbuches. U. ott, 1903.
  • A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének birtoktana. U. ott, 1903.
  • A magyar magánjog kézikönyve. Eperjes, 1904. (2. kiadás. U. ott, 1906. Két kötet.)
  • Az osztrák magánjog tankönyve. U. ott, 1906.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]