Dunaradvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Radvaň nad Dunajom szócikkből átirányítva)
Disambig gray.svg  Ez a szócikk Dunaradványról szól. Hasonló címmel lásd még: Radvány (egyértelműsítő lap).
Dunaradvány
Dunaradvány01.JPG
Dunaradvány református temploma
Dunaradvány címere
Dunaradvány címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Komáromi
Rang község
Polgármester Ľubomír Púchovský
Népesség
Teljes népesség 738 fő (2001) +/-
Népsűrűség 36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 120 m
Terület 20,40[1] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaradvány (Szlovákia)
Dunaradvány
Dunaradvány
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 47° 44′ 49″, k. h. 18° 22′ 20″
é. sz. 47° 44′ 49″, k. h. 18° 22′ 20″
Dunaradvány weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dunaradvány (szlovákul Radvaň nad Dunajom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. 2001-ben 738 lakosa volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Komáromtól 18 km-re keletre a Duna bal partján, Neszméllyel szemben fekszik. Zsitvatő (Žitava) és Baloghpuszta (Bystrička) tartozik hozzá. Nyugatról Pat és Virt, északról Marcelháza és Madar, keletről Dunamocs határolja. Keleti határa a történelmi vármegyehatárt követi Komárom és Esztergom vármegye között.

Dunaradványon keresztülhalad a Komáromot Párkánnyal összekötő 63-as út.

[szerkesztés] Népesség

2001-ben 738 lakosából 675 magyar (91,5 %) és 59 szlovák (8%) nemzetiségű volt.

[szerkesztés] Története

Területe ősidők óta lakott, Zsitvatőnél 8. századi avar temetkezési helyet tártak fel lovassírokkal. 1260-ban említik először Rodoan néven. A középkorban a királyi lovászok és kádárok faluja volt, IV. Béla király Sixtus esztergomi kanonoknak adományozta. 1303-ban Csák Máté felperzselte a falut. A 16. – 17. században állandó harcok helyszíne a törökökkel. 1606-ban itt kötötték meg a zsitvatoroki békét. Egészen 1945-ig számos vízimalom működött a faluban (elsőként 1664-ben, a török adószedők jegyzékében említik a dunai malmokat), a hajósmolnároknak 1874-ig saját céhük is volt. 1885. június 10-én nagy tűzvész pusztított a faluban.[2]

Vályi András szerint "RADVÁNY. Magyar falu Komárom Vármegyében, földes Urai Nedeczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Mocsnak szomszédságában, mellynek filiája, határjában legelője saját marháinak van, réttye elég, de a’ forrás vizek néha károsíttyák, második osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Radvány, magyar falu, Komárom vmegyében, a Duna bal partján, Komáromhoz 2 1/2 mfdnyire; róna határa homokos és nem igen termékeny; számlál 2700 hold, mellyből 19 2/8 egész telek után 925 h. urbéri; 1500 hold majorsági birtok. 160 kath., 306 ref., 14 zsidó lak. Ref. anyatemplommal. F. u. Nedeczky, Balogh, Pyber, Kruplics, Maurovics, Trsztyánszky, Király stb. Ut. p. Neszmély." [4]

1910-ben 1353, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.

1929-ben Baloghpusztára (Balogh-pustatina) 44 szlovák kolonista érkezett Kiszucaújhely környékéről, akik Práger Szerafina birtokából 170 hektáros területet vásároltak. A birtokvásárlás mögött a Csehszlovák Néppárt Martin Mičura vezette szlovák szekciója állt. A telepesek a kisbirtokok és eladósodásuk miatt állandó gondokkal küszködtek és 1938-ra gyakorlatilag megszűnt ez a kolónia.[5]

1945 márciusában a dunaradványi partszakaszon szállt partra a Garam vonalától Komárom felé előrenyomuló szovjet folyami flotta. A partraszállás helyén, Zsitvatőnél emlékművet állítottak. Az utolsó hajómalom 1953-ban tűnt el. A szocializmus idején 120 hétvégi ház épült a radványi Duna-parton. 1990-ig Virt is Dunaradványhoz tartozott. A faluban ma egy paprikafeldolgozó is üzemel.

[szerkesztés] Nevezetességek

Katolikus templom
  • Zsitvatőnél 15. századi gótikus templom maradványait tárták fel a régészeti ásatások.
  • A faluban fennmaradt néhány 19. századi nádtetős vályogépület és présház (hajlok).
  • A temetőben álló katolikus Szűz Mária-templom 1833-ban épült klasszicista stílusban.
  • A református templom eredetileg a 17. században épült, majd később klasszicista stílusban átalakították.
  • A Masan (Mašan) védett terület a közeli homokbuckák növényvilágát védi.
  • 1988 óta minden évben megrendezik a Baróti Szabó Dávid-napokat.
  • Régészeti feltárások:
    • A község területén ideiglenes római katonai tábor nyomait fedezték fel. Az 50 hektárnyi területen fekvő, egykor mély árokkal is védett tábor feltehetőleg a markomann-háborúk idején, a 167 és 180 közötti években játszott jelentős szerepet a kvádok elleni hadjáratokban.
    • Római sírleletek. Az ásatások jelentős lelete egy bronz markolatú tőr.

[szerkesztés] Emlékművek, emléktáblák

  • A két világháború áldozatainak emlékműve (kopjafát körülvevő márványlapokkal) a református templom mellett található, 1994. július 2-án avatták fel.
  • Baróti Szabó Dávid emlékkopjafáját 1999-ben állították.
  • A hídverő napok emlékére állított kopjafa a Duna-parton található, 2006-ban avatták fel.
  • Az első és a második világháború áldozatainak emléktáblája a református templomban található. Előbbit 1934-ben avatták fel.
  • A katolikus templom előtt található az első világháború áldozatainak emlékkeresztje.
  • A Csemadok 50. évfordulójának emléktáblája (1999) a kultúrház falán található.
  • Zsitvatőn, a békekötés helyén 2006-ban avatták fel a zsitvatoroki béke emlékművét.
  • Zsitvatő és Dunaradvány között, a Duna-parton áll a szovjet flotta partraszállásának emlékműve.

[szerkesztés] Képtár

  • Községháza

  • Címeres falutábla

  • Radványi utcakép

  • Radványi malom

  • Református templom

  • Református templom

  • A református templomban

  • A református templom kapuja

  • Emléktábla a katolikus templom bejárata felett

  • A Duna Radványnál, háttérben a Gerecse

  • A Duna-parton

  • Paprikafeldolgozó üzem

  • Kultúrház

  • Kétnyelvű helységnévtábla

  • Alapiskola

  • Óvoda

  • Posta

  • Ravatalozó

  • A dunaradványi temető, háttérben a katolikus templom

  • Régi sírkövek a temetőben

[szerkesztés] Emlékművek, emléktáblák

  • A világháborúk áldozatainak emlékkopjafája

  • Baróti Szabó Dávid-emlékkopjafa

  • Baróti Szabó Dávid-emlékkopjafa - részlet

  • Hídverő Napok-emlékkopjafa

  • Első világháborús emléktábla

  • Második világháborús emléktábla

  • Az első világháborúban elesettek emlékkeresztje a temetőben

  • Csemadok-emléktábla

  • A zsitvatoroki béke emlékműve

  • A szovjet flotta partraszállásának emlékműve

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaradvány témájú médiaállományokat.
  1. ↑ Virttel együtt
  2. ↑ Komáromi Lapok VI/ 24, 3.
  3. ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796) 
  4. ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851) 
  5. ↑ Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dunaradv%C3%A1ny&oldid=11169099”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken