Radnóti Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radnóti Sándor
Stekovics Gáspár felvétele (2011)
Stekovics Gáspár felvétele (2011)
SzületettRecht Sándor
1946. március 27. (78 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozása
  • esztéta
  • kritikus
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnóti Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Radnóti Sándor, születési nevén Recht Sándor (Budapest, 1946. március 27. –) Széchenyi-díjas magyar esztéta, kritikus, filozófus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életpályája[szerkesztés]

A Petőfi Sándor Gimnázium[4] elvégzése után, 1964–1969 között az ELTE magyar-filozófia szakára járt (Lukács György tanítványa, az úgynevezett „Lukács-óvoda” tagja). 1969–1972 között a Magvető Könyvkiadó, 1972–1980 között a Gondolat Könyvkiadó szerkesztője volt. 1980-1989 között szellemi szabadfoglalkozású, a magyar demokratikus ellenzék egyik fontos alakja volt. Egy nyilatkozatban szolidaritást vállalt a Charta ’77-tel. Részt vett 1985. június 14–16. között a monori találkozón. 1988–1989 között az SZDSZ Országos Tanácsának a tagja volt. 1989-től a Holmi folyóirat megszűnéséig a szerkesztőbizottság tagja volt. 1994-ben országgyűlési képviselőjelölt volt. 1993 óta egyetemi tanár (ELTE BTK). 1995–1999 között a Soros Alapítvány könyvpályázati zsűrijének elnöke volt. 1996 óta a Magyar Ösztöndíjbizottság tagja. 1997–2000 között, valamint 2006–2010 között a Kossuth- és Széchenyi-díjak irodalmi albizottságának elnöke volt. 2003. április 22-én előadást tartott a Mindentudás Egyetemén Jó ízlés, rossz ízlés címmel. 2009-ig részt vett az AEGON művészeti díj zsűrizésében. 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

Kutatási területe: kritika, művészetfilozófia a 20–21. században.

Családja[szerkesztés]

Radnóti István (1906–1965) orvos és Barta Magdolna fia.[5] Apai nagyapja Recht Sándor (1867–1918)[6] zenetanár és hegedűművész volt. Dédapja, Recht Ignác (1837–1899)[7] nagyváradi rendőrkapitány, dédanyja, Bauer Zsófia (1843–1925) a nagyváradi polgári leányiskola igazgatónője volt.

Felesége 1969 óta Kardos Julianna. Gyermekei Anna (1975) és András (Csáki Judit színikritikustól, 1992).[8]

A filozófusbotrány[szerkesztés]

2004 és 2005 között hat pályaművel összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör.[9]

A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumokból kiderült, hogy a Magyar Bálint akkori oktatási miniszter által létrehozott és felügyelt NKTH pályázatain Boda Miklós elnöklése alatt olyan, filozófusok által beadott pályázatok nyertek, amelyeket tartalmi okok miatt azonnal vissza kellett volna utasítani, mert témájuk köszönő viszonyban sem volt a pályázati kiírással, az elnyert összegek pedig irreálisan magasak voltak a feladat súlyához képest.[10]

Művei[szerkesztés]

  • Die Seele und das Leben (Fehér Ferenccel, Heller Ágnessel, Márkus Györggyel), Frankfurt/Main, 1978
  • La Scuola di Budapest: sul giovane Lukács (Fehér Ferenccel, Heller Ágnessel, Márkus Györggyel), Firenze, 1978
  • A szenvedő misztikus / Misztikus eszme, lírai forma / Pilinszky János lírai költészetéről; Akadémiai, Budapest, 1981 (Opus), 128 oldal
  • Mi az, hogy beszélgetés? Bírálatok; Budapest: Magvető, 1988. 390 oldal
  • „Tisztelt közönség, kulcsot te találj…” Budapest: Gondolat, 1990. 300 oldal
  • Stilepoche. Theorie und Diskussion. Eine interdisziplinäre Anthologie von Winckelmann bis heute.Frankfurt/M. &c.: Peter Lang 1990. 766 oldal
  • Recrudescunt vulnera. Budapest: Cserépfalvi, 1991. 350 oldal
  • Hamisítás. Budapest: Magvető, 1995. 338 oldal
  • Majdnem nem lehet másként. Tanulmányok Vajda Mihály 60. születésnapjára; szerk. Fehér Ferenc, Kardos András, Radnóti Sándor; Cserépfalvi, Budapest, 1995
  • Diotíma. Heller Ágnes 70. születésnapjára; szerk. Kardos András, Radnóti Sándor, Vajda Mihály; Osiris–Gond, Budapest, 1999
  • The Fake. Forgery and its Place in Art. Rowman & Littlefield, Lanham MD, 1999. 246 oldal
  • Krédó és rezignáció. Esztétikai-politikai tanulmány Walter Benjaminról; Argumentum–MTA Lukács Archívum, Budapest, 1999 (Alternatívák) 224 oldal
  • A piknik. Írások a kritikáról; Magvető, Budapest, 2000, 334 oldal
  • Műhelymunka. Debrecen: Csokonai, 2004
  • A másként-gondolkodó. Tamás Gáspár Miklós 60; szerk. György Péter, Radnóti Sándor; Élet és Irodalom, Budapest, 2008
  • Az Egy és a Sok. Bírálatok és méltatások; Jelenkor, Pécs, 2010
  • Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése. Winckelmann és a következmények; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2010 (Mesteriskola), ISBN 9789639777071
  • Az üvegalmárium. A magyar korona helye; Noran Libro, Budapest, 2011
  • Kalmár János; HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, Budapest, 2012
  • Sosem fogok memoárt írni; Magvető, Budapest, 2019, Tények és tanúk 135., ISBN 9789631438390

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  3. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  4. ↑ Radnóti Sánor, FaceBook névjegy
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 641/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  6. ↑ Recht Sándor életrajza. Révai Nagy Lexikona (1924)
  7. ↑ Recht Ignác gyászjelentése (1899) Vasárnapi Ujság
  8. ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  9. ↑ Ismerjék meg Gyurcsány házi filozófusát. (Hozzáférés: 2022. november 15.)[halott link]
  10. ↑ Az MTA intézetigazgatója rábólintott Budai vádjaira - belfold.ma.hu. www.ma.hu. (Hozzáférés: 2022. november 15.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Radnóti_Sándor&oldid=27072079”