Radics Jenőné
| Radics Jenőné | |
| Született | Kovács Éva 1927. április 21. Budapest |
| Elhunyt | 2015. december 10. (88 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | pedagógus, író, irodalomtörténész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 | Nem található szabad kép.(?) |
 | Dr. Radics Jenőné (Éva néni) oldala. Gyertyaláng. 2016. 01. 17. |
Radics Jenőné (Budapest, 1927. április 21. – Tarcsafürdő[1] , 2015. december 10.[2]) magyar–német szakos gimnáziumi tanár, író, irodalomtörténész.
Pályafutása[szerkesztés]
Dunapentelén végezte az elemi iskolát, majd Budapesten az angolkisasszonyok Sancta Maria Leánygimnáziumában érettségizett 1945-ben. 1950-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsész Karán magyar-német szakos tanári diplomát szerzett. 1950–54 között különböző ipari szakmunkásképző iskolákban tanított.
1954-től Óbudai Árpád Gimnázium tanára volt nyugdíjazásáig (1982).
Magyar irodalmi előadásokat tartott az Munkaerő Tartalékok Hivatala Módszertani Intézetében, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban. Német nyelvtanfolyamokat vezetett: Budapest, TIT (1967-1982); Szombathely, TIT (1982-1984); Felsőőr, a magyar cserkészet keretében az erdélyi menekültek számára (1988-1990). 1983 óta Ausztriában élt, előadásokat tartott[3] a helyi magyar közösségek és az osztrákok számára a magyar történelem nevezetes napjairól (1848,[4][5] 1956[6]), írókról, költőkről, híres emberekről[7] (Petőfi Sándor, Arany,[8] Babits Mihály, Illyés Gyula, Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel,[9] Kazinczy Ferenc, Kosztolányi Dezső,[10] Csokonai Vitéz Mihály, „Új idők új dalai”,[11] „Vidám magyar versek”,[12] Szilágyi István, Lászlóffy Aladár, Wimmer Ágoston) az alsóőri Umizban[13] (Magyar Média- és Információs Központ), a bécsi Bornemisza Társaságban, az Oberschützeni Hianz Központban, a grazi akadémikusok Körében. A régi és a kortárs magyar irodalmat és kultúrát a Bécsi Napló,[14] a Másokért Együtt,[15] a felsőőri Őrség[16] és az Őrvidéki Hírek hasábjain, az ORF Burgenland rádió és televízió adásaiban is népszerűsítette. Cikkei jelentek meg Magyarországon a Hitelben,[17] az Új Demokratában,[18] az Új Emberben,[19] a Mértékadóban,[20] a Vas Népében,[21] a Kétnyelvűségben,[22] a kolozsvári Helikonban[23] stb. Összegyűjtött írásait Szóval szállni címmel az Antológia Kiadó jelentette meg 2011-ben.
Díjak, kitüntetések[szerkesztés]
1964. Népművelési Intézet, színjátszó csoport rendezése, ezüstérem
1994. Új Demokrata – Izgalmas valóság. – 3. helyezés
1997. Anyanyelvápoló Szöv. – Honismereti Szöv.: Rokonértelmű főnevek – II. díj; Rokonértelmű igék – III. díj
1997. Budapest III. kerületi Önkormányzat, Tarlós Istvántól: Karádi-díj (díszoklevél, emlékérem)az Árpád Gimnáziumban végzett több évtizedes pedagógiai munkáért
1998. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a 3 évtizeden át végzett munkásságért tiszteletbeli taggá választotta
1999. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – Nyelvművelő pályázat: A hírközlő eszközök nyelve;[24] Családi szavaink
2000. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – Anyanyelvi pályázat: Nyelvi illem nagyszüleink kiskorában
2001. Millenniumi Országjáró pályázat: Álomalapítás
2007. A Lakiteleki találkozó 20. évfordulója alkalmából közéleti bátorságáért, áldozatos munkájáért, a közös ügyhöz, a magyar megújuláshoz és a megmaradás szent ügyéhez való hűségéért emléklap (Aláírók: Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor)
2012. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt[25]
Családja[szerkesztés]
- Édesanyja Tremmel Karolin (1898-1973) tanítónő.
- Édesapja Kovács Ferenc (1898-1966) tanító.[26]
- Férje Dr. Radics Jenő (1923-1972) tüdőgyógyász, röntgen szakfőorvos.
- Lánya Dr. Radics Éva (*1952) a Gráci Zeneművészeti Egyetem tanára.[27]
- Unokái: Dr. Kovács Gyöngyi (*1977) Helsinkiben a Svéd Közgazdasági Egyetem (Hanken) tanszékvezető egyetemi tanára;[28] Mag. Kovács Kinga üzletkötő, magyar nyelvű szakreferens Bécs.
- Dédunokái: Westerlund Venla (*2003) és Westerlund Lauri (*2005)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Elhunyt Dr. Radics Jenőné. volksgruppen.orf.at, 2015-12-13. (Hozzáférés: 2024. március 27.)
- ↑ Elhunyt dr. Radics Jenőné tanárnő | Óbudai Árpád Gimnázium. www.arpadgimnazium.hu. (Hozzáférés: 2015. december 21.)
- ↑ Tevékenységéről megjelent cikkek a Bécsi Naplóban: – Radics Jenőné előadása Babitsról (2001. nov.-dec.) – Radics Jenőné előadása Petőfiről. Deák Ernő: Befordulva Alsóőrre (2003. máj.-jún.) – Radics Jenőné előadása Csokonairól (Csokonai est Alsóőrött) (2005. márc.-ápr.) – Alsóőr dicsérete (2008. márc.-ápr.) – Kicsi Jézus, ugye tudsz magyarul? (Deák E.) (2009. jan.–febr.)
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.80[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.113[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.126[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/search.php?q=Radics&r=0&s.x=7&s.y=7&s=Search[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.95[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.68[halott link]
- ↑ http://www.langos.at/newshu/comment.php?comment.news.76[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2008. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
- ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
- ↑ http://volksgruppen.orf.at/magyarok/aktualis/stories/144596/[halott link]
- ↑ • Bécsi Napló (Bécs) - Évfordulók (1994. márc.-ápr.) - Csoóri Sándor: Szálla alá poklokra (1998. márc.-ápr.) - Burgenland – A zene napja Felsőlövőn (1998. júl.-aug.) - Nagy Gáspár Grazban (1998. júl.-aug.) - Wimmer Ágoston az 1848-as forradalomban (1998. szept.-okt.) - Gondolatok és képzettársítások (Böröndy Lajos könyvéről) (1998. nov.-dec.) - Emlékezés Illyés Gyulára (2003. márc.-ápr.) - Tudományos tanácskozás (2003. nov.-dec.) - Emlékezés Balassi Bálintra (2004. szept.-okt.) - Csoóri Sándor 75 éves (2005. jan.-febr.) - Búcsú Sánta Ferenctől (2008. szept.okt.) - Főhajtás Kazinczy Ferenc emlékének (2009. szept.-okt.) - A 80 éves Csoóri Sándor köszöntése (2010. márc.-ápr.) - Búcsú Fekete Gyulától (2010. márc.-ápr.)
- ↑ • Másokért együtt (Bécs): - Versek 1956 emlékére: I. Nevek; II. Számok (2004. okt. 21.) - Emlékezés Benedek Elekre (2009. nov. 5.)
- ↑ • Őrség (Felsőőr / Oberwart) - Wimmer Ágoston élete és munkássága (2005. nov.)
- ↑ • Hitel (Budapest) - Beszámoló egy utazásról (1989. 4. sz.) - Kossuth Lajos azt üzente (Wimmer) (1990. nov. 14.) - Levél Oberschützenből, azaz Felsőlövőből (1991. máj. 15.)
- ↑ • Új Demokrata (Budapest) - A „reakció” uszályában: emlékezés az iskolák államosítására 1. (I. évf. 19. sz. 1994. dec. 22.) - A szellem Pócspetrije: emlékezés az iskolák államosítására 2. (I. évf. 20. sz. 1994. dec. 29.)
- ↑ • Új Ember (Budapest) - Az első szótól mindmáig. A Biblia hatása a magyar irodalomra (2008. okt. 26.)
- ↑ • Mértékadó – RTV műsor (Budapest) - A bogárhátú kis viskó szentegyház vala – Arany J. emlékezete (2007. okt. 15-28)
- ↑ • Vas Népe (Szombathely) - Próféta a saját hazájában (Franz Simon festőművész kiállítása) (1993. szept. 27.) - Kérdések Bős-Nagymarosról (1998. márc. 2.) - Az ünnepek napja (1999. jún. 1.) - Rendhagyó történelemóra (2006. okt. 9.)
- ↑ • Kétnyelvűség (Budapest) - Székely András Bertalan: Barométer (Az ex-YU magyar közéleti irod. antológiája) – recenzió (1999. VI. évf. 4. sz.)
- ↑ • Helikon (Kolozsvár): - G. A. Wimmer (1791-1863) – Egy németajkú magyar forradalmár (1996. márc. 5.)
- ↑ In: Balázs Géza - Grétsy László: Anyanyelvünkről - anyanyelvünkért.
- ↑ http://volksgruppen.orf.at/magyarok/aktualis/stories/159628/[halott link]
- ↑ http://www.dh-online.hu/hetvege/20070430_egy_gyonyoru__elegans_levelrol/print
- ↑ Archivált másolat. [2011. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. február 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 8.)