Rademacher-eloszlás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A valószínűség-számítás elméletében és a statisztika területén a Rademacher-eloszlás olyan diszkrét valószínűség-eloszlás, melynél 50% esélye van az 1 értéknek, és 50% esélye van a -1 értéknek.

A Rademacher-eloszlást a “bootstrapping”-nél használják.

A bootstrapping az a módszer, mellyel bármely mintavételen alapuló statatisztikánál meg lehet becsülni a mérés pontosságát.

A valószínűség tömegfüggvénye

 f(k) = \left\{\begin{matrix} 1/2 & \mbox {if }k=-1, \\
1/2 & \mbox {if }k=+1, \\
0 & \mbox {egyébként}\end{matrix}\right.

Ez felírható a Dirac-delta függvénnyel is: 
f(k) = \frac{1}{2} \left(  \delta \left( k - 1 \right) + \delta \left( k + 1 \right)  \right).

Kapcsolódó eloszlások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bernoulli-eloszlás: Ha X Rademacher-eloszlású, akkor \frac{X+1}{2} -nek Bernoulli(1/2)-eloszlása van.

Néhány jellemző[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Olav Kallenberg; Foundations of Modern Probability, 2nd ed. Springer Series in Statistics. (2002). 650 pp. ISBN 0-387-95313-2
  • Henk Tijms. Understanding Probability. Cambridge Univ. Press (2004) 
  • Olav Kallenberg; Probabilistic Symmetries and Invariance Principles. Springer -Verlag, New York (2005). 510 pp. ISBN 0-387-25115-4
  • Gut, Allan. Probability: A Graduate Course. Springer-Verlag (2005). ISBN 0387228330 
  • Horváth Gézáné: Kvantitatív módszerek I.Fejezetek a valószínűség-számításból. (hely nélkül): PERFEKT ZRT. 2005. ISBN 9789633945902  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]