Rada István

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rada István
Életrajzi adatok
Született1854. július 9.
Pápa
Elhunyt1927. szeptember 30. (73 évesen)
Veszprém
IskoláiA Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
Munkássága
Vallásrómai katolikus egyház
Tisztség

Rada István (Pápa, 1854. július 9. – Veszprém, 1927. szeptember 30.) teológiai doktor, veszprémi kanonok.

Élete[szerkesztés]

Pápán végezte az alsó négy gimnáziumi osztályt a bencéseknél, a többi osztályokat a ciszterciek pécsi főgimnáziumában, a teológiát a veszprémi papnevelőben végezte. Magasabb kiképzés végett, miután 1877. július 15-én pappá szentelték, a Hippói Szent Ágostonról nevezett bécsi papnevelő-intézetbe került, melynek tagja volt 1882. május 12-ig, amikor a Bécsi Egyetemen teológiai doktori oklevelet nyert. Egyházmegyéjébe visszatérte után Pápán mint segédlelkész működött; de már 1883-ban egyházmegyei iktató és levéltárnok, 1884-ben szentszéki jegyző lett. 1886-tól 1896-ig a gimnáziumi hittanárokat vizsgáló bizottság póttagja volt. Az 1888-89-es tanév második felében a püspöki líceumban az egyházjogot adta elő. 1890-ben a püspöke kinevezte titkárának. 1891-től pápai tiszteletbeli kamarás, zsinati vizsgáló és szentszéki ülnök volt, 1898. november 23-tól pedig székesegyházi kanonok és irodaigazgató. 1902. június 6-án a boldog szűz Máriáról nevezett csöpőfői címzetes prépost és egyszersmind segiisdi főesperes lett. Irodalmi működéséért a budapesti egyetem hittudományi kara hittudorává és a szent István-társulat tudományos s irodalmi osztálya tagjává választotta. Tagja volt az előkelő udvari papok Rómában székelő kongregációjának. Életének 74., áldozópapságának 50., kanonokságának 29. évében 1927. szeptember 30-án este 7 órakor hunyt el. 1927. október 3-án a veszprémi alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Többnyire fordított dolgozatai, birálatai és könyvismertetései jelentek meg 1876 óta a következő hirlapokban és folyóiratokban: Magyar Korona (Pápai álnévvel), Magyar Állam, Szépirodalmi Kert, Katholikus Szemle, Theologiai Folyóirat, Religio (Pápai álnévvel), Hittudományi Folyóirat, Remény, Magyar Szemle, Veszprém, Veszprémi Közlöny, Veszprémi Hirlap, Zalai Közlöny és Pápai Lapok.

Munkái[szerkesztés]

  • Bertalan-éj. Irta Bolanden Konrád, ford. Bpest, 1879. (2. kiadás: bolanden összes műveinek Dvorzsák-féle kiadásában. Uo. év n.).
  • A műlovar leánya. Br. Brackel Ferdinand után ford. Veszprém, 1884. (2. átdolg. kiadás. Bpest, 1905. Szent-István-Társulat Családi Regénytárában).
  • Szeressetek! Marchal V. után ford. Veszprém, 1885. (2. kiadás. Bpest, 1904.).
  • Egy tékozló fiú emlékiratai. Marchal V. után ford. Veszprém, 1885.
  • Valbriant. Craven Ágostné után ford. Uo. 1888.
  • A vértanúk. Chateaubriand után ford. Bpest, 1888. (Olcsó Könyvtár 236. 591-598.).
  • A keresztes vitézek. Bolanden Konrád után ford. Uo. év. n. (Dvorzsák-féle összes kiadás).
  • Egy jezsuita regénye. Beugeny d'Hagerue után ford. Veszprém, 1889.
  • Molière élete és munkái. Kreute V. után ford. Bpest, 1890.
  • XIII. Leó pápa körlevelei. Veszprém és Bpest, 1891., 1893 és 1896. Négy füzet.
  • Keresztény leánykák bokrétája. Marchal V. után francziából ford. Veszprém, 1892. (Ism. Veszprém 37. sz.).
  • Az utolsó Abenszerads. Chateabriand után ford. Bpest, 1892. (Olcsó Könyvtár 302., 801.).
  • Vademecum sacerdotum in sacra solitudine. Uo. 1894.
  • Idegenből. Elbeszélések. Több szerző után ford. Veszprém, 1896. (Ism. Budapesti Szemle 87. köt., Irodalmi Közlöny 4. sz., Magy. szemle 40. sz.).
  • A néprontók. Bolanden Konrád után ford. Uo. 1896.
  • Alkonyat felé. Jeske-Choinski Tivadar után ford. Uo. 1898.
  • D'Abrut ezredes három párbaja. G. de Beugny d'Hagerue után ford. Bpest, 1900. Két kötet. (Szent-István-Társulat Családi Regénytárában).
  • Eliane. Craven Ágostné után ford. Uo. 1900. Két kötet. (Szent-István-Társulat Családi Regénytára VII., VIII.).
  • Egy párbaj. Filippo Crispolti után ford. Uo. 1902.
  • A hiábavaló gazdagság. Jeanne Mairet után ford. Bpest, 1902. Két kötet. (Szent-István-Társulat Családi Könyvtára XXIV., XXV.).
  • Dajkamese. Jean de le Brète után ford. Veszprém, 1903.
  • Az utolsó rómaiak. Jeske-Choinski Tivadar után ford. Uo. 1903-1904.
  • Ki a tettes? Bűnügyi regény. Thieme Frigyes után ford. Bpest, 1904. (Előbb a M. Államban).
  • Magyarországi szent Erzsébet. Horn Emil után ford. Uo. 1905.
  • A palmyrai királyasszony. Regény. Cüppers Ádám József után ford. Uo. 1905. (a M. Állam 75. és köv. számaiban).

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rada_István&oldid=24785346”