Radács
Radács, (szlovákul Radačov) Radácsszentimre településrésze, 1964 előtt önálló község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 13 km-re délnyugatra a Szinye partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1261-ben Radach néven említik először. Temploma 1332-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel. 1427-ben 25 ház állt a faluban. 1600-ban evangélikus templom, lelkészség, malom és 8 adózó háztartás volt a településen. 1715-ben 10, 1720-ban 4 adózó háztartása volt. 1828-ban 43 háza volt 334 lakossal.
Vályi András szerint "RADÁCS. Radacso. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Urai Gr. Klobusiczky, a’ kinek kastéllyával ékes, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Hernádvizéhez nem meszsze, Eperjeshez egy mértföldnyire. Ispotállya is van, határja hegyeken fekszik, erdeje, legelõje, és réttye is van, piatza Eperjesen, elsõ osztálybéli." [1]
Fényes Elek szerint "Radács, tót falu, Sáros vgyében, ut. p. Eperjeshez nyugot-délre 1 mfd., 332 romai, 40 g. kath., 36 ev., 19 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Jó rét és legelõ, s erdõ. F. u. gr. Klobusiczky, kinek itt kastélya van és m. t. A kis-sárosi savanyuviz-forrás és fördõ innen csak 1/2 órányira esik." [2]
A településnek 1910-ben 404, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. 1964-ben Sárosszentimrével egyesítették.
Nevezetességei [szerkesztés]
Római katolikus temploma a 13. század végén épült, a 18. században átépítették. Kő keresztelőmedencéje 13. századi.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
