Rózsaági Antal

Rózsaági Antal
Élete
Született	1829. november 30. Sajólád
Elhunyt	1886. október 4. (56 évesen) Arad
Házastársa	Bálintffy Etelka
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza

Rózsaági Antal, Rózsa, született: Rosenzweig (Sajólád, 1829. november 30. – Arad, 1886. október 4.) író.

Rosenzweig családi nevét előbb Rózsaágira, később pedig Rózsára változtatta. Felesége Bálintffy Etelka, Hajnalka néven ismert költőnő.

Pályája

Apja az orthodox vallásban tanította. Később Miskolcon és Pesten járt középiskolába. Közben kitört a szabadságharc, honvéd lett, Branyiszkónál súlyosan megsebesült, majd három hónapig feküdt a lőcsei kórházban. A vereség után bujdosott, nevelő volt egy gazdag zsidó családnál. 1852-ben Bécsbe ment és mint rendkívüli hallgató járt az egyetemre, mivel nem volt érettségi bizonyítványa. Közben hírlapoknak dolgozott. 1856-ban Győrbe ment, ahol Raaber Geschäfts-Anzeiger címmel német lapot indított. 1857-ben áttért a katolikus vallásra és állást kapott a győri katolikus főgimnáziumban, majd kinevezték a győri királyi főgimnáziumhoz a német és francia nyelv rendkívüli tanárának.

1859-ben Pestre költözött, a Magyar Néplap segédszerkesztője és Császár Ferenc Divatcsarnokának főmunkatársa lett. Itt az 1860-as években jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki; politikai, közgazdasági és esztétikai cikkeken kívül elbeszéléseket írt a lapokba, francia regényeket fordított. 1861–1862-ben a Gombostű című lap szerkesztője volt. 1867-ben kinevezték fogalmazónak a kereskedelmi minisztériumba, de állását 1872-ben a Szabad Sajtó című ellenzéki lapban közölt cikke miatt elvesztette. 1876-ban tanári vizsgát tett, még ez évben Kassára, 1877 augusztusában pedig Aradra nevezték ki a reáliskolához a francia nyelv tanárának, itt működött haláláig.

Alapította és/vagy szerkesztette: Zetyko Józseffel együtt a Győri Közlönyt 1857.; Pesten a Magyar Néplapot dr. Szabó Alajossal 1859-ben; a Gombostű című szépirodalmi lapot 1861–1862-ben; a Nayád fürdői albumot Balázs Sándor, Bulyovszky Gyula és Huszár Imrével 1863-ban; a Divatcsarnokot Szabó Richárddal 1860–1861.; szerkesztette 1864–1865-ben a Biztosítási Közlönyt és az ebből keletkezett Magyar Közgazdát; Kassán megindította a Kassai Lapokat 1876-ban. (Álnevei: Ostorfi, Dunafalvi Katinka, Chronos, Kóborló, Marosparti, Krónikás, stb.)

Munkáiból

• Kisvárosi titkok. Regény. (Pest, 1859.)
• Mintegy tíz év előtt. Regény. (Pest, 1860.)
• Esti órák. Novellák. (Pest, 1861.)
• A fertálymágnások. Regény. (Pest, 1862.)
• Tollrajzok. Novellák. (Pest, 1864.)
• Az életből. Novellák. (Arad, 1879.)
• Össze-vissza. Novellák. (Arad, 1883.)
• Hová lettek a milliók? Regény. (Budapest, 1885.)
• Aradon írt két színműve: A közvetítő, 4 felvonás, (előadták Kassán 1883-ban, majd Szabadkán); Tőzslovagok, 4 felvonás.

Fordítások

• Egy gombostű. Regény. Irta Saint Germain. Ford. Uo. 1860.
• A boulvard gyermekei: Paul de Kock után ford. Uo. 1864.
• Európai rabszolgaélet. Regény. Hackländer F. W. után ford. Uo. 1865. Öt kötet. (Szabó Richárddal együtt).
• Césarine. Regény. Sand Georges után ford. Kassa, 1877.,
• Bevezetés a tizenkilenczedik század történetébe. Írta Gervinus G. G., németből ford. Uo. 1886. (Olcsó Könyvtár 197. sz.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  
• Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 6. kötet. (A novella és regény fejlődése c. fejezet.) (1930–1941.) 
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929. 756. o. Online elérés