Rókacápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Rókacápa
Alopia vulp.JPG
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Rend: Heringcápa-alakúak (Lamniformes)
Család: Rókacápafélék (Alopiidae)
Nem: Alopias
Faj: A. vulpinus
Tudományos név
Alopias vulpinus
(Bonnaterre, 1788)
Szinonimák

Alopecias barrae Perez Canto, 1886
Alopecias chilensis Philippi, 1902
Alopecias longimana Philippi, 1902
Alopias caudatus Phillipps, 1932
Alopias greyi Whitley, 1937
Alopias macrourus Rafinesque, 1810
Galeus vulpecula Rafinesque, 1810
Squalus alopecias Gronow, 1854
Squalus vulpes Gmelin, 1789
Squalus vulpinus Bonnaterre, 1788
Vulpecula marina Garman, 1913

Elterjedés
Alopias vulpinus distmap.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Rókacápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rókacápa témájú kategóriát.

Thresher shark.jpg

A rókacápa (Alopias vulpinus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a Heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe és a rókacápafélék (Alopiidae) családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rókacápa a Földközi-tenger leggyakoribb cápája. Ritkán előfordul az Adriai-tengeren. De a Fekete-tengerben és az Azovi-tengerben valamit az Északi-tengerben is megtalálható. Nagyon ritkán a Balti-tengerben is. Az Indiai-óceánban az Atlanti-óceánban és Csendes-óceánban is észlelhető. De a szubtrópusi meleg tengerek lakója. Ez a cápafaj a nyílt tengeren és partközelben is egyaránt van.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza meghaladhatja az 5 métert, testtömege a 150-200 kg-ot. Farokúszója aránytalan, mert a felső része sokkal hosszabb, mint az alsó. Hátúszója kicsi, mellúszója a többi cápaféléhez képest jóval nagyobb.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszú farokúszójával messzire hangzó csapkodást osztogat a hering és szardínia rajokban. Így együtt tartva őket, könnyebben ejthet tömeges zsákmányt belőlük. Gyakran rajokban vagy párban vadászik. Nagy ritkán az embert is megtámadja.

Gyakran ejtik el őket
de néha meg is mentik

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]