Réz(I)-klorid
| Réz(I)-klorid | |
|---|---|
-chloride-sample.jpg) |
|
 |
|
| IUPAC név | Copper(I) chloride |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7758-89-6] |
| RTECS szám | GL6990000 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CuCl |
| Moláris tömeg | 98,99 g/mol |
| Megjelenés | fehér por, kevéssé zöld színű az oxidált szennyeződésektől |
| Sűrűség | 4,140 g/cm3, szilárd |
| Olvadáspont |
430 °C (703 K) |
| Forráspont |
1490 °C (1760 K), |
| Oldhatóság (vízben) | 0,0062 g/100 mL (20 °C) |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | Tetraéderes szoros illeszkedésű |
| Veszélyek | |
| MSDS | ScienceLab.com |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| NFPA 704 |
0
3
0
|
| R mondatok | R22, R50/53[1] |
| S mondatok | (S2), S22, S60, S61[1] |
| LD50 | 140 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Réz(I)-bromid Réz(I)-jodid |
| Azonos anion | Réz(II)-klorid Ezüst(I)-klorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A réz(I)-klorid egy fehér kristályos por, vízben oldhatatlan. Feloldódik viszont híg savakban és ammóniában, ekkor komplex vegyületek keletkeznek. Száraz levegő hatására nem változik. Nedves levegőn kis mértékben hidrolizál.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Fény hatására rézre és réz(II)-kloridra bomlik. Ekkor a vegyület színe először sötétibolya, majd kékesfekete lesz. Ez az átalakulás felhasználható fényképek készítésére is, de az így készített fényképek nem tartósak. Levegőn 200 °C-ra hevítve bázisos réz(II)-kloriddá oxidálódik, a színe kékeszöld lesz. 400 °C fölött a színe ismét visszaváltozik fehéré. Emiatt hőjelző festékként lehet használni a gépek túlzott felmelegedésének jelzésére. A réz(I)-klorid sósavas oldata elnyeli a szén-monoxidot, a foszfint és a acetilént, ezekkel addíciós vegyületeket alkot. (CuCl · CO, CuCl · PH3, CuCl · C2H2)
Előfordulása a természetben [szerkesztés]
A természetben szemcsés darabokként megtalálható ásványként is, ez a nantokit. Ez az ásvány nem túl jelentős.
Előállítása [szerkesztés]
Ha réz(II)-klorid oldatába kén-dioxidot vezetünk, réz(I)-klorid keletkezik.[forrás?]
Réz(I)-klorid keletkezik, ha réz(II)-kloridot sósav jelenlétében fémrézzel hevítenek. A keletkezett oldat hígításakor a réz(I)-klorid fehér csapadékként válik le.
![\mathrm{CuCl_2 + Cu + 2 \ HCl \rightarrow 2 \ H[CuCl_2]}](http://upload.wikimedia.org/math/c/d/5/cd542e2b42e58f56938fbb834eabe81f.png)
![\mathrm{H[CuCl_2] \rightleftharpoons CuCl + HCl}](http://upload.wikimedia.org/math/3/6/5/3655c58725a7dffa82ac755f6149e795.png)
Felhasználása [szerkesztés]
A mezőgazdaságban gombaölőszerként alkalmazzák. A vegyületet arzén-hidrogén és antimon-hidrogén kimutatására, sósavas vagy ammóniás oldatát szén-monoxid megkötésére használják. Vegyszerként alkalmazzák acetilén meghatározásakor. Felhasználják még a kohászatban és robbanószerek gyártásában is.
Források [szerkesztés]
- ^ a b c A réz(I)-klorid (ESIS)
- ↑ A réz(I)-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 28. (JavaScript szükséges) (németül)
- [1] Angol Wikipédia-változat
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
