Réz(I)-klorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Réz(I)-klorid
Copper(I)-chloride-sample.jpg
Copper(I) chloride
Nantokite-unit-cell-3D-balls.png
A nantokit elemi cellája
IUPAC-név Copper(I) chloride
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7758-89-6
RTECS szám GL6990000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CuCl
Moláris tömeg 98,99 g/mol
Megjelenés fehér por, kevéssé
zöld színű az oxidált szennyeződésektől
Sűrűség 4,140 g/cm3, szilárd
Olvadáspont 430 °C (703 K)
Forráspont 1490 °C (1760 K),
bomlik
Oldhatóság (vízben) 0,0062 g/100 mL (20 °C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet Tetraéderes szoros illeszkedésű
Veszélyek
MSDS ScienceLab.com
EU osztályozás Ártalmas (Xn)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R22, R50/53[1]
S mondatok (S2), S22, S60, S61[1]
LD50 140 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation Réz(I)-bromid
Réz(I)-jodid
Azonos anion Réz(II)-klorid
Ezüst(I)-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A réz(I)-klorid egy fehér kristályos por, vízben oldhatatlan. Feloldódik viszont híg savakban és ammóniában, ekkor komplex vegyületek keletkeznek. Száraz levegő hatására nem változik. Nedves levegőn kis mértékben hidrolizál.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fény hatására rézre és réz(II)-kloridra bomlik. Ekkor a vegyület színe először sötétibolya, majd kékesfekete lesz. Ez az átalakulás felhasználható fényképek készítésére is, de az így készített fényképek nem tartósak. Levegőn 200 °C-ra hevítve bázisos réz(II)-kloriddá oxidálódik, a színe kékeszöld lesz. 400 °C fölött a színe ismét visszaváltozik fehéré. Emiatt hőjelző festékként lehet használni a gépek túlzott felmelegedésének jelzésére. A réz(I)-klorid sósavas oldata elnyeli a szén-monoxidot, a foszfint és a acetilént, ezekkel addíciós vegyületeket alkot. (CuCl · CO, CuCl · PH3, CuCl · C2H2)

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetben szemcsés darabokként megtalálható ásványként is, ez a nantokit. Ez az ásvány nem túl jelentős.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha réz(II)-klorid oldatába kén-dioxidot vezetünk, réz(I)-klorid keletkezik.[forrás?]

Réz(I)-klorid keletkezik, ha réz(II)-kloridot sósav jelenlétében fémrézzel hevítenek. A keletkezett oldat hígításakor a réz(I)-klorid fehér csapadékként válik le.

\mathrm{CuCl_2 + Cu + 2 \ HCl \rightarrow 2 \ H[CuCl_2]}
\mathrm{H[CuCl_2] \rightleftharpoons CuCl + HCl}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdaságban gombaölőszerként alkalmazzák. A vegyületet arzén-hidrogén és antimon-hidrogén kimutatására, sósavas vagy ammóniás oldatát szén-monoxid megkötésére használják. Vegyszerként alkalmazzák acetilén meghatározásakor. Felhasználják még a kohászatban és robbanószerek gyártásában is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A réz(I)-klorid (ESIS)
  2. A réz(I)-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 28. (JavaScript szükséges) (németül)
  • [1] Angol Wikipédia-változat
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia