Réz(I)-jodid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Réz(I)-jodid | |
|---|---|
_iodide.jpg) |
|
| IUPAC név | Copper(I) iodide |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7681-65-4] |
| SMILES | CuI |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CuI |
| Moláris tömeg | 190,45 g/mol |
| Megjelenés | fehér por |
| Sűrűség | 5,62 g/cm³, szilárd |
| Olvadáspont |
605 °C (878 K) |
| Forráspont |
1290 °C (1573 K) |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | Köbös |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R mondatok | R22, R37, R41, R50/53[1] |
| S mondatok | S22, S26, S36/37/39, S57, S60, S61[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | CuCl, CuCl2, CuBr, CuBr2 |
| Azonos anion | AgI, NaI |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A réz(I)-jodid egy kémiai vegyület, képlete CuI. A tiszta réz(I)-jodid fehér színű anyag, vízben alig oldódik (0,00042 g/L 25 °C-on)
Előállítása[szerkesztés]
Előállítható vízben oldott nátrium-jodid vagy kálium-jodid és valamilyen vízben oldható rézsó, pl.: réz-szulfát reakciójával:
- Cu2+ + 2I- → CuI2
A CuI2 azonnal felbomlik réz(I)-jodiddá és elemi jóddá.
- 2CuI2 → 2CuI + I2
De előállítható elemi réz és jód hevítésével hidrogén-jodid savban.
Források[szerkesztés]
[1] Angol Wikipédia-változat
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- ^ a b c A réz(I)-jodid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 17. (JavaScript szükséges) (németül)
