Réti tarkalepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Réti tarkalepke
Melitaea cinxia.png
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék
(Nymphalidae)
Alcsalád: Tarkalepkék (Nymphalinae)
Nemzetség: Melitaeini
Alnemzetség: Melitaeina
Nem: Melitaea
Faj: M. cinxia
Tudományos név
Melitaea cinxia
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Réti tarkalepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti tarkalepke témájú kategóriát.

A réti tarkalepke (Melitaea cinxia) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egész Európában megtalálható, kelet felé Közép-Ázsiáig jutott el. Magyarországon mindenhol megél. Helyenként, főleg dombvidékeinken gyakori is (bár nem tömeges).

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hernyó szájszerve rágó, az imágóé pödörnyelv (feltekeredő szívó-nyalócső).

Szárnyának fesztávolsága kb. 4 cm; a nőstény valamivel nagyobb a hímnél. A szárny alapszíne változó: a hím inkább vöröses- vagy sárgásbarna, a nőstény inkább fakó sárgásvörös, sárga. A szárny fekete foltsorai vonalakká állnak össze, és mivel az erek feketék, ez a mintázatot hálózatossá teszi. Fonákának java része narancsszínű, a hátulsó szárnyon fehér vagy krémszínű szalagokkal. A hátsó szárnyán színén, a gyöngyfoltsor szegély menti narancssárga sávjában 4-5 fekete folt található; ez a jellegzetesség az összes rokon fajtól elkülöníti. A hátsó szárny fonákán a gyöngyfoltsor piros szalagját keretező fekete ívek mindkét oldalon mélyek, összefüggő csipkés vonallá folytak össze.

A hernyó fekete, kékesfehér szemölcsökkel. Áltüskéi is feketék, feje és haslábai vörösek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oligofág hernyó főleg az útifűfélék (Plantago, Veronica és Viola nemzetségek) leveleit rágja, a lepke nektárt szív. Hernyó állapotban telel át. Magyarországon évente egy nemzedéke repül május-júniusban, délebbre egy második is (augusztus-szeptemberben). Röpte lassú; alig emelkedik a felszín fölé.

A különféle élőhelyekhez könnyen alkalmazkodik; száraz sziki gyepekben épp úgy megtalálható, mint a hűvösebb és nedvesebb hegyi réteken.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény legfeljebb 200-as csomókban rakja petéit a növények leveleire. A hernyó 3 hét múlva kel ki. A hernyó a lepke leghosszabb átalakulási állapota. Az útifűféléket rágja egészen télig, majd áttelel, és tavasszal tovább rág. 10 hónapos korában bábozódik. A báb a növények levelein lóg vastag külső burokban. A kifejlett állat csak néhány hétig él; a nőstény röviddel a peték lerakása után elpusztul.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legközelebbi rokona a közönséges tarkalepke (Melitaea athalia).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]