Réti here
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virága közelről
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Trifolium pratense L. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Réti here témájú médiaállományokat és Réti here témájú kategóriát. |
A réti here vagy vörös here (Trifolium pratense) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj, amelyet takarmánynövényként termesztenek.
Előfordulása[szerkesztés]
Eredetileg egész Európában, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában nőtt, de mára a világ számos más részén termesztésbe vonták. Indiában és Pakisztánban is vannak ősállományai.[1]
Változatai[szerkesztés]
- Trifolium pratense var. americanum Harz
- Trifolium pratense var. maritimum Zabel
- Trifolium pratense var. perenne Host
- Trifolium pratense var. pratense
- Trifolium pratense var. sativum Schreb.
- Trifolium pratense var. villosum DC.
Megjelenése[szerkesztés]
A réti here alakgazdag évelő növény. Erős karógyökérrel rendelkezik, gyökérzete általában 60-70 centiméter mélyre, de egyes talajokban akár 1-2 méter mélyre is lehatolhat. Az áttelelést a talajfelszínhez közel elhelyezkedő gyöktörzse biztosítja. A hajtások a gyöktörzs csúcsrügyeiből indulnak, a több hajtás bokorszerűen csoportosul. Szára 15-30, néha 70 centiméter magas, felemelkedő vagy felálló, többnyire szőrös. Levelei összetettek, három levélkéből állnak – a latin Trifolium nemzetségnév is erre utal –, melyek tojásdad vagy hosszúkás lándzsa alakúak, ép szélűek, finoman és egyenletesen szőrösek. A levélkék színi oldalán gyakran látható világosabb zöld színű, félhold alakú jellegzetes folt, keresztsáv. Az alsó levelek nyele hosszú, a felsőké rövid. A kellemes illatú virágok szirmai bíborpirosak (ritkán fehérek), gömb vagy tojás alakú fejecskevirágzatban (gombvirágzatban) nyílnak, a fejecskék általában kettesével állnak a szárakon. A csésze szőrös, 10 erű és fele olyan hosszú, mint a párta. Hüvelyterméseiben egyetlen mag fejlődik. A mag alakja lekerekített sarkú háromszögre emlékeztet, színe sárga, de a mag szélesebb részén sokszor lilás, fényes; ez a lilás színárnyalat a tetraploid fajták magján alárendelt. A diploid fajták ezermagtömege 1,6-2,3 gramm, a tetraploid fajtáké 2,5-3,2 gramm.[1][2]
Életmódja[szerkesztés]
A réti here réteken, legelőkön, szántókon, világos erdőkben, üde, mély rétegű, tápanyagban gazdag talajokon nő.[1]
A virágzási ideje májustól szeptember végéig tart. Rovarmegporzású, s habár a házi méhek is látogatják virágait, a megporzást főleg a hosszú szívókájú rovarok (pl. vadméhek, poszméhek) tudják csak elvégezni.[1][2]
Felhasználása[szerkesztés]
Főleg takarmánynövénynek termesztik; több más pillangósvirágúhoz hasonlóan a vetésforgó egyik alapeleme. A legfontosabb, fehérjegazdag here-faj.[1]
Régen fontos gyógynövényként is számon tartották vértisztító és köhögéscsillapító hatása miatt. Fekélyek borogatására is használták. Manapság a benne található izoflavonoidok hormonszerű hatása miatt a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák.[3] Klinikai vizsgálatok során kimutatták antioxidatív és gyulladáscsökkentő hatását, valamint azt, hogy gátolja rákos sejtek és új vérerek kialakulását.[4] Fontos előnye, hogy a herefélék közül a legkevesebb nehézfémet tartalmazza.[5]
Képek[szerkesztés]
-
Virága -
-
-
-
-
-
Réti herék más növényfajok társaságában -
Fehér változata -
Rajz a növényről
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- ↑ a b Vöröshere. In Szántóföldi növénytermesztéstan. (magyarul) Szerkesztette: Radics László. Budapest: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Kar. 1994. Hozzáférés: 2020. május 10. (htm)
- ↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 75. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ Trifolium species-derived substances and extracts--biological activity and prospects for medicinal applications
- ↑ Elemental analysis and nutritional value of edible Trifolium (clover) species
Források[szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/ild-8127
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Trifolium pratense in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 28-Oct-07.
