Rényi Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rényi Tibor
Született 1973.
Budapest, magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festő

Rényi Tibor weboldala
Tudat alatt
Balkáni mese
Nem érzem jól magam

Rényi Tibor (Budapest, 1973–) magyar festőművész

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rényi Tibor 1973-ban született Budapesten, ahol jelenleg is él és alkot.

Festészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festményei egyik fő témája a tudattalan tartalmak megjelenítése. A tudattalan képeinek a festészet formanyelvére történő lefordításában hasonló módszerrel dolgozik, mint amit a lélektan például az ún. Rorschach-teszt során alkalmaz. A művek kezdeti fázisában kialakuló színek, formák és árnyalatok keltette képzetekből előbukkanó alakok és történetek egyre határozottabb kiemelése vezet el végül a kész műhöz, vagyis a folyamat tulajdonképpen megfordítása a hagyományos, modell utáni festészeti eljárásoknak. Ez a sajátos technika hozza magával, hogy a mű elkezdésekor a festő tulajdonképpen még maga sincs tisztában azzal, mi is fog megszületni ecsetje nyomán, a festmények elkészítésében mint saját tudattalanjának üzeneteit közvetítő médium vesz részt. További jellegzetes témája a meseszerű, mozaikszerűen színes városkép, az iszlám világot idéző hangulattal. Balkáni utazásai során mély benyomást gyakorolt rá az oszmán-török idők építészete és formavilága, és ennek Európa délkeleti régiójában szerte fellelhető lenyomatai. Magyarországon is található ilyen, a művész egyik kedvence, Pécsett Jakováli Hasszán dzsámija és a hozzá tartozó minaret.

Jelenleg elsősorban akril technikával dolgozik. Az akrilfesték az olajhoz hasonlóan sűrű, gazdag textúrájú, ám annál lényegesen gyorsabb száradási idejű, vizes bázisú anyag, amely élénk, erőteljes színeivel a művész kedvelt eszköze. Alkotás során előnyben részesíti az ún. szárazecset technikát, vagyis a festékanyagot minimális higítással, alig nedves ecsettel viszi fel a vászonra. Az ecseten kívül festőkést, valamint különböző méretű spaklikat is előszeretettel használ a festék felvitelére. Művészetére a XX.század nagy festőalakjai közül leginkább Marc Chagall és Friedensreich Hundertwasser szabadon szárnyaló, kötöttségektől mentes munkái voltak a legnagyobb hatással.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]