Régi zsidó temető (Prága)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Régi zsidó temető
Közigazgatás
OrszágCsehország
Település
Földrajzi adatok
Területe11 142 m²
Elhelyezkedése
Régi zsidó temető (Prága)
Régi zsidó temető
Régi zsidó temető
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 23″, k. h. 14° 25′ 02″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 23″, k. h. 14° 25′ 02″
Régi zsidó temető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Régi zsidó temető témájú médiaállományokat.

A prágai Josefov városrészben fekvő régi zsidó temető (Židovský hřbitov) bejárata a Széles utcából (Široká u. 3.) nyílik. Az átellenes oldalon az ulice U starého hřbitovan (Régi zsidó temetőhöz vezető utca) határolja; ebben áll a Klausz-zsinagóga.

Története[szerkesztés]

A 15. századtól a prágai zsidókat kötelezték arra, hogy halottaikat városukon belül temessék el.

Az utolsó temetés 1787-ben volt.

Épületei[szerkesztés]

A temető határán áll a Klausz-zsinagóga, amelynek melléképülete a Zsidó Temetkezési Vállalat díszcsarnoka,

A tulajdonképpeni sírkertben áll az 1906-ban neoromán stílusban épült halottasház, amelyben sokáig a Prágai Zsidó Múzeumnak a gettó építéstörténetét bemutató gyűjteményével (Idegenvezető) Átellenben, ugyancsak a temető szélén áll az 1911-ben a prágai Temetkezési Vállalat megbízásából épült, Ceremóniaterem, ahol a zsidók életét és hagyományait mutatja be egy kiállítás (Barangoló).

A sírok[szerkesztés]

Mivel a többi temető felszámolásakor azokból is ide hozták a sírköveket, a temetőben mintegy 12 000 síremlék zsúfolódik össze, látszólag rendezetlenül (Barangoló). A helyszűke miatt több rétegben temetkeztek, így valójában több mint százezer ember nyugszik itt. A legrégibb sírköveket 1429-ben állították (Barangoló); más forrás (Szombathy) szerint az 1439. április 25-ei dátumot viseli, az 1389. évi pogrom történetét elégiában megörökítő Avigdor Kano költő nyugszik alatta. Számos sírkőre verset, illetve versrészletet véstek.

A sírkövekbe faragott szimbólumok az egyes családok nemzetiségét (származási helyét), nevét, illetve foglalkozását jelzik. Így például:

  • a kanna a templomi szolgálatot teljesítő levitákat jelöli,
  • a szarvas a Cebi családot,
  • a szabó sírkövén ollót,
  • a zenészén hegedűt,
  • a nyomdászén és az előimádkozóén könyvet
  • láthatunk.
  • Az áldást osztó kezek az ősi fejedelmi Kohen nemzetséget jelzik,
  • az oroszlán Jehudát,
  • a medve a Dob keresztnevet,
  • az egér a Maisl (Maisel) családot,
  • a ponty a Karpelesz nevet.

Egyedülálló jelenség az emberalakok ábrázolása; más zsidó temetőkben erre nemigen látunk példát.

Az ide temetettek közül legismertebb a Löw rabbiként ismert Júda Löw ben Becalél (15231609) — a legenda szerint ő készítette a Gólemet. Síremléke egy reneszánsz stílusú tumba. A sírkő repedéseibe sokan cédulára írt rövid üzenetet dugdosnak három kívánsággal, hogy Löw rabbi teljesítse ezeket.

Itt nyugszik (ugyancsak egy tumba alatt) II. Rudolf bankára és a Zsidóváros egykori elöljárója, a híres mecénás Mordecháj Maisel. Neves reneszánsz tudós volt David Gans (1541—1613) asztronómus és történész és Josef del Madigo (1591–1655) csillagász, bölcselő és gyógyszerész (Szombathy).

Látogatása[szerkesztés]

Nyitva:

  • vasárnap, kedden és csütörtökön 11:00 – 16:00,
  • pénteken 10:00n – 14:00;

a belépés díjtalan (Barangoló).

Képgaléria[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 23.
  • Szombathy: Szombathy Viktor: Prága. Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 93.
  • Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 59.

További információk[szerkesztés]