Régi zene
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Régizene csoportjába soroljuk a középkor-, a reneszánsz- és a barokk kor zenéjét. Ez a kategorizálás elsősorban a maitól lényegesen eltérő hangszerek használatából, illetve előadói módszereknek különbségeiből következik.
Léteznek kifejezetten historikus együttesek, akik ezen időszak zenéjének bemutatására szakosodtak. Ők általában történetileg korrekt módon (historikus előadásmód) próbálják visszaadni a zenét, korabeli hangszereken és hangolási rendszerrel, illetve korabeli technikával játszva.
A régizenébe került stílusok még azért alkotnak egy csoportot, mert általában az adott kor letűnésével ezek a stílusok feledésbe merültek. A felfedezés főbb állomásai pedig ezek voltak:
- Felix Mendelssohn-Bartholdy 1829-ben (tehát a kora romantika időszakában újra elővette Johann Sebastian Bach Máté passió című művét;
- Az úgynevezett gamba mozgalom az 1920-as évekből;
- Nikolaus Harnoncourt pedig a Bach interpretációival kifejleszti a historikus előadásmódot.

